F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)

9. Zágráb, székesegyház. A püspökvár és a székesegyház helyszínrajza a Szent István-kápolna jelölésével. Reprodukció: Galacanu Efstatia többek között ezek alapján Deanovic, a magyar kutatással összhangban, a zágrábi ciklus párhuzamait Rimini és Ravenna vidékén keresi. Prokopp Mária

2 Apáti Miklós püspökhöz ( 1351 -56) köti a kápolna falképeinek készíttetését, ennél későbbre datálja a székesegyház sekrestyéjének freskóit. Ezzel ellentétben Deanovic a sekrestye falfestményeit tartja korábbinak, véleménye szerint ezek inspirációt jelentettek a kápolna mestere számára a boltozat szentjeinek megalkotásakor. Szerzőnk a kápolna kifestését Prokopp véleményéhez képest valamivel későbbre, Kanizsai István püspök (1356-75) idejére teszi, aki szerinte a székesegyház újjáépítésében is kiemelkedő szerepet játszott. Rövid ideig csilloghatott a kápolna teljes pompájában. A 15. század végén, a 16. század elején a püspökvár és bástyáinak kiépítésekor

3 gótikus ablakait, a rózsaablakot és a nyugati kaput befalazták, és az egész épületet belefoglalták a védműrendszerbe (9. ábra). A kápolna 1616-ra igen elhanyagolt állapotba került, ekkor renoválták. Ennek során új ablakokat nyitottak, így megsemmisült a tizenkét éves Jézus a templomban ábrázolás központi része. A 17-18. században folytatódott a püspöki palota kiépítése. Folyosót nyitottak a kápolna fölött, az északi kápolnarész boltozata és freskói ennek estek áldozatul. A kápolna később barokk, majd klasszicista ki-