F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - A zágrábi püspöki palota Szent István-kápolnája (Kollár Tibor)

i lu! ( 1 n n 2. Zágráb, székesegyház. A Szent István-kápolna alaprajza és metszetei. Reprodukció: Galacanu Efstatia csázmai domonkos templom építkezésé­ben részt vett mesterekkel, illetve az or­szág központjában működő királyi mű­hellyel. A két boltszakaszos teret bordás ke­resztboltozattal fedték (2. ábra). A belső tér építészeti elemeinek megalkotása va­lószínűleg nagyrészt helyi mesterekre maradt, akik a kápolna mellett a székes­egyház sekrestyéjében, illetve magában a székesegyházban is dolgozhattak, amint erre a bordaprofilok, pilaszterek, oszlop­lábazatok hasonlósága alapján következ­tethetünk. A kápolna kőfaragványdíszé­ből fönnmaradt négy oszlopfő és két zá­rókő (két további oszlopfőt a 17. század­ban eltávolítottak), alapanyaguk a Zágráb északi szomszédságában elterülő hegy­ségből (Medvednica) való. A kőfaragvá­nyok témái főleg a növényi motívumok­kal díszítettek, a levéldíszes fejezetek ar­chaizálóak, kivéve a nyugati falon látha­tó, három függőleges levéllel díszített fe­jezetet, amelyet talán később helyeztek be egy korábbi faragvány helyére. A fa­ragványok jó állapotban maradtak fönn, csak a keleti falon levő, szőlőlevelekkel ° ==-•—•-- * és indákkal díszített fejezet károsodott je­lentősen. Ez utóbbi motívum kedvelt volt a székesegyházban is. Legérdekesebb a délnyugati sarok finoman mintázott fejezete, ahol a levéldísz fö­lé összefonódó, különlegesen hosszú nyakú, pikkelyes testű kígyók emelkednek (4. ábra). Hasonló kígyómotívumot Djuro Szabó megfigyelt a székesegyházban is, de ezen zárókő eredetisége kétséges. A kápolna egyik, pompásan faragott zárókövén le­véllel befont oroszlán látható, amint bőgésével próbálja kölykét életre kelteni (5. ábra). Az oroszlán testét aranyozással is kiemelték a vörös háttérből. A Krisztus föltámadását szimbolizáló motívum a 12. században jelenik meg Franciaországban, a faragás, a színezés és a koncepció frissessége helyezik a zágrábi zárókövet a dráván­túli, vagy ahogy a horvát szerzők nevezik, a kontinentális horvátországi kora gótikus "Éj OK

Next

/
Thumbnails
Contents