F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: Gótika Szlovéniában

Lővei Pál GÓTIKA SZLOVÉNIÁBAN A volt Jugoszlávia utódállamai nemzeti önmeghatározásának egyik látványos eszköze összefoglaló jellegű, monstre kiállítások rendezése. Ezek a bemutatók alkalmasnak tűnhetnek a nem vagy alig volt egykori önállóság, a múltba anakronisztikusán visszavetített új- és legújabb kori nemzetállami koncepció kultúr- és művészettörténeti módszerekkel való igazolására. E többé-kevésbé rejtett - fennen legalábbis nem hirdetett - cél elérésére azonban igen komoly anyagfeltáró és szervező munkát fektetnek be, így maguk a kiállítások látványosak, óriási anyagot mutatnak be, és tudományos - művészettörténeti, régészeti, történeti - szempontból nagyon tanulságosak. A példával Horvátország jár az élen, ahol ez a folyamat már az 1980-as években, még az önállósodás előtt megindult. Most Szlovénia is megkezdte a felzárkózást: 1995 nyarán-őszén „A gótika Szlovéniában" címmel rendeztek nagyszabású bemutatót Ljubljanában. A témának tulajdonított fontosságot és a nemzetközi dimenziókat jól mutatja a védnökök köre. Fővédnökül Szlovénia elnökét nyerték meg, a védnökök között a legfontosabb kulturális intézmények vezetői, két miniszter és a kölcsönzések miatt is kulcsszerepet játszó katolikus egyház érsekei és püspökei mellett ott szerepelt valamennyi szomszédos ország nagykövete. Az eszmei és anyagi alapok megteremtői között ausztriai intézmények is megtalálhatók voltak (Ausztria történeti okokból ugyancsak érdekelt Szlovénia, az egykori Habsburg-tartomány Kraina művészeti örökségének megismerésében), a támogatók között pedig ipari és kereskedelmi cégek, valamint a külföldi látogatókra számító idegenforgalmi szervezetek mellett felsorakozott a tömegtájékoztatás színe-java, a televízió, a rádió, vagy éppen a Jugoszlávia felbomlásában nem kevés szerepet játszott, nagy tekintélyű ifjúsági lap, a „Mladina". A kiállítás kedvéért Ljubljanába utazó külföldiként nehéz megítélni, hogy a propaganda terén a médiumok szerepvállalásának milyen konkrét hatása volt, magyarként azonban már a puszta tény előtt is kalapot emelhetünk: akár a legmagasabb állami vezetők fővédnöki szereplésére hazai kiállítások esetében is akad nem is egy példa, az utóbbi évek fontos, nagy magyarországi tárlataival kapcsolatban azonban médiatámogatásról, átütő propagandáról, kiállítási marketingről aligha beszélhetünk. A szlovéniai bemutató tudományos és szakmai előkészítésének gondját több intézmény között osztották meg: a ljubljanai egyetem, a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum, az Építészeti Múzeum, a Műemlékvédelmi Hivatal és a Szlovén Restaurálási Központ munkatársai alkották a szervezőbizottságot. A központi, festészetiszobrászati kiállítást a Nemzeti Galériában helyezték el, ott is megosztva a múzeum két külön bejáratú, régebbi és újabb épületében. Az építészeti részleg a Modern Történeti Múzeum tágas parkban álló villájába került, ahol egy másik, didaktikus bemutató is látható volt, amely a gótikus műalkotások készítési technikáinak, későbbi sor-