F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Mikó Árpád: A budavári Szent Zsigmond-templom és gótikus szobrai

1. Buda, Szent Zsigmond-templom. Az egykori épülettől délre, régészeti ásatásból előkerült női fej. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Kiállítási katalógus. Budapest, 1994. 281. Fotó: Bakos Margit eszerint nem égett volna le 1526-ban, amikor Szulejmán szultán, Budát odahagyva, felgyújtotta a várost. A templom mindenesetre - a szemétgödör tartalmából ítélve - úgyszólván porig égett; nemcsak tetőzete cserepei, fedélszéke -, hanem egész berendezése: szerkönyvek, csillárok, szobrok, minden az enyészeté lett. Ebből a gödörből és a templomot környező középkori házak romjai alól került elő a bemutató anyaga. A kiállítás tetszetős kivitele és nagyon jó szakmai felszereltsége mellett - fényképek, alaprajzok (2. ábra), magyarázó szövegek segítették a látogatót - alapjában véve erősen régész nézőpontú volt. A rendezők kronológiai egységeket igyekeztek megtartani - az Idő rétegeiként ? -, s ennek következtében a legfontosabb és legszebb művek - a főművek - a legeldugottabb helyekre kerültek. A főszerepet az említett rekonstrukció kapta - kitűnő látványtervezői ötletként -, az anyag java azonban e mögé az által mögé szorult, ahová csak az igazán kíváncsi és vállalkozó kedvű nézők oldalazhattak be, kockáztatva, hogy a meglepetéstől hátrahőkölve esetleg leverik a tudományos „ikonosztáz" hátlapjára erősített torzfejeket. A jobb helyek a kevésbé látványos régészeti anyagnak jutottak. A sok - igen figyelemre méltó csorba bögre és fazék, meg kesze-kusza architektonikus töredék után állították ki azokat a szobortöredékeket, amelyekről a feltárás annyira elhíresült. Mintegy Laresként, jelképes aediculába kerültek azok a fragmentumok, amelyek legközelebb állnak az 1973-ban felszínre került budai gótikus szobrokhoz. A III/2. számú darab, amely egy földig érő köpenybe burkolt alaknak az alsó részét őrizte meg, kísértetiesen hasonlít a Zolnay László által feltárt apostolszobrokhoz. A III/5. számú - sajnos szinte teljesen elpusztult arcú - női fej is (csekély ép része alapján) jól illeszkedik a korábban ismertté vált művekhez. A szoborroncsok többsége azonban rendkívül töredékes, kopott, morzsalékos felületű, s azt a benyomást kelti, hogy közülük talán