F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

a kb. 110,00, a 110,22 valamint a 110,43 szintek. Henszlmann az 1862-es ásatásról szólva említést tesz egy ezen pódium alapzatában talált oszloptöredékről, melyet ő III. Béla koránál későbbinek, azaz a 13. századból valónak tart.

36 Egyéb, a datálás további pontosítását segítő adat azóta sem merült fel. A sír körüli további folyamatos építő- illetve átépítő tevékenységről az P.I. és P.II. tagozatlan pillérsíkok mellett jelenleg megfigyelhető falszövetek tanúskodnak (4. ábra/SF). Az P.I. pillérmag délnyugati illetve a P.II. pillérmag délkeleti sarkainál megvizsgálva e falszöveteket azt találjuk, hogy a tagozatlan pillérsíkok és az azoktól mintegy 58 cm-re lévő, 13 cm vékonyságú, 17-18 cm magas, szinte csak „zsaluzatot" adó kősorok (16. ábra/ZS) által kialakított külső falsíkok közét egy jellegzetesen sárga, morzsalékos kötőanyaggal vegyített törtkővel töltötték ki (16. ábra/JST). Ez a kitöltés, amelyben a törtkő - kötőanyag arány majdnem 1:1, statikailag nagyon gyenge. Ha emellett figyelembe vesszük a szélső - láthatóan csak a falsík képzés igénye miatt felhasznált - zsaluzó kövek vékonyságát, nyilvánvalóvá válik, hogy ezek a „pillérrészek" nagyobb szerkezeti terhek hordására teljesen alkalmatlanok. Mivel a kváderek külső síkja lefut egészen a 110,02 szintig,

37 ezen újabb, láthatóan valamely sírfelépítmény részeként értelmezhető falazatok építésének kora meg kellett, hogy előzze az Anjou-kori pillérköpenyezéseket. (Az Anjou-kori pillérköpenyezések külső kváderei ugyanis a 110,16-110,18 szinten elhelyezkedő vörösa mészkő burkolatról indulnak, ez alatt a szint alatt egységesen törtkő az alapozás.) Az P.I. pil17. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony prépostsági templom. A déli árkádsor II. pillére ÉK felől 1936. OMvH Fotótár ltsz.: 77.228.