F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - Horváth Edina: DOCOMOMO IV. nemzetközi konferencia

Andrej Hrausky Szlovéniát a modern építészet térképe fehér foltjaként jellemezte. A számos ok közül az egyik Plecnik minden más építészt háttérbe szorító munkássága, a másik az a vonakodás, amellyel a nyilvánosság és az intézmények a modem mozgalom fejlődését kisérték. Mint a többi kelet-európai országban, a két világháború közötti időszakot kapitalista történelme miatt itt is el kellett felejteni. A korra a figyelmet az 1986-ban a párizsi Pompidou Központban rendezett Plecnik kiállítás irányította, ami után nyilvánvalóvá vált, hogy a szlovén építészet ezen korszaka nagyon jelentős eredményeket hozott. (Érdekes, hogy erről a korról nem létezik publikáció.) Hrausky felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak hogy létezett építészet, hanem volt saját elméleti alapja, léteztek nemzetközi kapcsolatai, újságai, könyvei: Cernigoj 1924-ben alapította Bauhaus-mintára építészeti iskoláját Ljubjanaban, a Behrens tanítvány Spincic, Mesar és Sivec a húszas évek végének funkcionalista építészei, Vurnik elsőként adott elő a modern építészetről és városrendezésről a ljubjanai építész fakultáson. A Fatur alapította „Arhitektura" című újság egy évben jelent meg Spincic és Mesar ,

.Dwelling" című könyvével. 1929-40 között Le Corbusier irodájában hét szlovén építész működött. Ezek a tények mind azt bizonyítják, hogy feltétlenül szükséges ezzel a korral foglalkozni. Szlovéniában a modern mozgalom - a környező országoktól eltérően - túlélte a II. világháborút, majd az ismert politikai okok miatt a semleges (Svájc, Ausztria és Skandinávia) európai országokkal való kapcsolattartással élt tovább. A „Megtartás-védelem" témájában a Dániából jött kollega a MoMo épületek korszerűsítésének problémájával foglalkozott. A sok, jóarányú épület az idő múlásával felújításra szorult. Megváltoztak a hőszigeteléssel kapcsolatos igények, ami sok kérdést vetett fel, mert az új ablakszerkezetek beépítésével, a lapos tető rétegrendjének mai szellemben történő újragondolásával a homlokzati arányok is módosultak. Dániában sem könnyű meggyőzni a tulajdonosokat, hogy a korszerűsítés során az ilyen, jobbára csak szakemberek számára fontos „apróságok"-ra is helyezzenek hangsúlyt. A kérdés csak az, hogy az épület arányainak megtartása érdekében kedvezőtlenebb hőszigetelés esetén vállalja-e a kormányzat a magasabb fűtési számlák kifizetését a bentlakók helyett? A fenti néhány kiragadott előadás csak kevéssé tudja a konferencia sokszínűségét felvillantani. De nem is az volt a cél, hogy mindegyik előadásról beszámoljak. A konferencián bebizonyosodott, hogy a kor építészetével foglalkozó kollegák a modem építészet által érintett számtalan területet kutatják és vizsgálják mind az elméleti mind a gyakorlati tennivalók terén. Munkájukat segítik azok a regiszterek, amelyeket a nemzeti munkacsoportok állítottak össze, az eindhoveni központ által kidolgozott kérdőívek kitöltésével. A magyar munkacsoport a nemzeti regiszterbe eddig 59 épületet javasolt, ezen épületek művészettörténeti feldolgozását Branczik Márta és Fehérvári Zoltán végezte el. Ezt az összeállítást az OMvH és a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Települési és Értékvédelmi Ügyosztálya támogatásával jelentettük meg. A nemzeti regisztereket (szöveg, korabeli és jelenlegi fotók) az eindhoveni központ és az Építészeti Múzeum tárolja.