F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KITEKINTÉS - Tamási Judit: Régészeti maradványok – „in situ” megőrzés. Az ICAHM nemzetközi konferenciája Montréalban, 1994. II. rész

gyobb kikötője és a világ egyik legnagyobb gabonakikötője a Szent Lőrinc-víziút (St. Lawrence Seaway) megépülésével kezdett hanyatlani, hiszen ennek következtében a tengeri hajók anélkül is eljuthattak a Nagy-tavakhoz, hogy megálltak volna Montrealban. A hanyatlás megállítására tett kísérlet - konténerterminál kialakítása veszélyeztette a kikötőtől elválaszthatatlan montreali óváros revitalizációját, amelyet épp 1963-ban nyilvánítottak védett történeti városrésszé. A kanadai kormány 1977-ben vette tervbe a Régi Kikötő helyreállítását. 1979ben a lakosság választhatott a négy terv közül, amelyek közös vonása volt az a törekvés, hogy a helyreállítással ablakot nyissanak a folyóra. (A helyreállítási részterveket egyébként a későbbiekben is folyamatosan közmeghallgatásnak vetették alá.) Érthető volt ez az óhaj, ha figyelembe vesszük, hogy a folyót a város felől gabonasilók és barakkok takarták el, továbbá hogy partját vasúti sínek vágták el az óvárostól, azaz a Régi Kikötő területe gyakorlatilag megközelíthetetlen volt a lakosság számára. Ezen túlmenően két szempont együttesen vezérelte a tervek készítőit: egyrészt minél többet meg kívántak őrizni az egykori kikötői létesítményekből, másrészt a területet közcélra kívánták felhasználni. 1981-ben a kanadai Közmunkák Minisztériuma külön társaságot (The Old Port of Montréal Corporation Inc.) hozott létre a célból, hogy a hatalmas, több mint 50 hektárnyi területet hasznosítsa. A vállalkozás 1982-ben indult, s a végére 1992-ben tettek pontot. A tíz év eredménye: lényegében egy hatalmas park, teljes hosszában a folyóparton, sétányokkal, kerékpárúttal, gyaloghidakkal, pavilonokkal, a látogatót kiszolgáló létesítményekkel, helyreállított ipari műemlékekkel (dokkok), in situ régészeti maradványokkal (gabonasilók) és csodálatos folyami panorámával. A hozzá kapcsolódó, szintén védett területekkel (Óváros) együtt Észak-Amerika legnagyobb védettséget élvező történeti körzete, amely ingyenesen látogatható. 4. Montréal. Régi kikötő a Pointe-à-Callière kilátótornyából. 1994. Fotó: Tamási Judit