F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: Esterházy-kiállítás Kismartonban

7. Az Esterházyak csávái (Stoob) agyagipari gyárában készült, 20. század eleji kályhacsempe a fertődi Muzsikaházból. 1979. OMvH Fotótár, az egykori Soproni Építésvezetőség fényképanyaga, Itsz. 7271. neg. Fotó: Kissné Holnthonner Rita len" kifejezéssel olyan esetben is, amikor a közlés korábban már magyar szerzőtől, de németül, és nem is csupán Budapesten, de Bécsben is megtörtént. Akár szándékos elhallgatásról, akár egyszerű tájékozatlanságról van szó, nem vet jó fényt a kiállítás tudományos előkészítésére és előkészítőire. Új eredményekkel pedig e nélkül is szolgált bőven a kiállítás. (Nem tisztem - az információim sem elegendőek ehhez -, hogy elemezzem a magyar szakemberek egy részének - és tanulmányaiknak - kimaradását a kiállítás előkészületeiből, illetve katalógusából, talán arra hivatottabb recenzensek megteszik majd máshol, azt azonban a fenti „csekélység" is jól mutatja, hogy a valóban jelentős magyarországi kölcsönzésen túlmenően a kiállítás rangját és a produkció értékét, az általa a szakmai- és nagyközönségnek nyújtott információ mennyiségét tovább növelhette volna a szélesebb körű együttműködés.) Esterházy I. Pál hercegi címével függhetett össze egy 1687 körül Augsburgban Friedrich I. Schwestermüller ötvös által készített díszasztalnak a fraknói kincstárba kerülése. A fából faragott magot teljesen beborítják a domborított és részben aranyozott ezüstlemezek. Az asztallap központi domborműve Paris ítéletét ábrázolja, körben pedig a tengeri istenek Neptunus uralta világát nimfák és nereidák népesítik be. A II. világháború után elveszettnek hitt, pompázatos alkotás újabban került elő, és