F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

A templom külső homlokzati kutatása Az egyház 1995-ben a templom újravakolását, festését vette tervbe. Ezért a homlokzatok tervezett helyreállítását megelőzően, módunk nyílt a templom külső homlokzati kutatására. A kutatás korlátozott volta miatt igyekeztünk célirányosan vizsgálni a homlokzatot, ezért elsősorban a déli homlokzatra (15. ábra) irányítottuk a figyelmet. Ezen az oldalon ugyanis a templom fedélszékében „in situ" gótikus részletelemek, nevezetesen a diadalív hevederindítása (16. ábra) és a szentély egyik boltindítása (17. ábra) is megmaradt.

37 Már az itt látható maradványok is azt a benyomást keltették bennünk, hogy a barokk átépítésben a karthauzi kolostortemplom magasan felmenő falai maradtak meg. A homlokzaton szabálytalanul, egymástól különböző tengelytávolságban elhelyezkedő 18. századi ablakok azt sugallták, hogy kialakításukkor esetleg a középkori nyílásrendszer kiosztásához igazodtak. A homlokzat egyes részein a vakolat alatti falazat korántsem volt egységes. Míg a lábazati rész fölött tört kövekből rakott falazatot találtunk jellegzetesen középkori habarccsal,

38 addig a homlokzat középső és felső, főpárkány alatti szakaszai merőben más falazatúak voltak. Az ablakok mellett és a záradékuk fölötti zónában kijelölt kutatósávokban a vakolat leverése után téglafalazat bukkant elő. A téglák nem szokványos téglány formájúak, hanem négyzetes alakúak és keskeny szélességűek voltak.

39 Többségüket lapjában faragták meg, majd élükre állítva falazták fel őket. Ez a falazat a lábazati párkány magasságától tulajdonképpen beborította a teljes homlokzat felületét. Megbontva a köpenyfalat kiderült, hogy az többféle, középkori és barokk eredetű falazatot takart el (18. ábra). A középkorinak tartott törtköves falazat nagyjából a barokk ablakok párkányáig tartott, majd kő és tégla vegyes falazattal folytatódott. Ez a falazat rendkívül szilárd megtartással készült, másodlagosan elhelyezett kváderekkel (19. ábra). A tagozott oldalukkal befelé forgatott faragványokat egymástól elszórtan falazták be, közéjük téglákat helyeztek el.

40 Az említett váltás elsősorban a barokk ablakok környékén és a főpárkány magasságában mutatkozott. Ugyanakkor a középkori falazat több helyen, a mai főpárkány magasságában is jelentkezett. A szentély déli falánál - leszámítva a gótikus ablak befalazását és helyén a barokk nyílás kialakítását - a törtköves, középkori falazat egészen a főpárkányig tart. Nem tudtunk különbséget tenni a vegyes falazat és a köpenyfal falazóanyaga között, ezért úgy véljük, hogy azok egy építési periódusban ugyan, de két munkafázisban készültek. A déli homlokzaton négy gótikus ablak maradványait bontottuk ki. Szabálytalanul, egymástól különböző távolságra helyezkednek el, a homlokzat nyugati sarka felé eső két ablak szorosan egymás mellett, míg a további kettő egymástól nagyobb távolságra van.

41 Káváik a barokk ablakok sávjában, közvetlenül a téglaköpeny takarása alatt kerültek elő. Sajnálatos módon ezeket a barokk ablakok kialakításakor részben elpusztították, meglévő szakaszaik pedig a befalazás téglabekötései miatt több helyen sérülten maradtak meg. Mivel a barokk ablakok a gótikusak helyére