F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Csengel Péter - Gere László: Előzetes beszámoló a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról

7. Városlőd, karthauzi kolostor. A kerengőből a templomba nyíló gótikus kapuzat lábazati töredéke. 1994. Fotó: Gere László lajvíz elvezetése olyan módon, hogy az ne rongálja meg a felszín alatt levő romokat. Már az első ásatási évadban egyértelművé vált az, hogy a templom körüli mai járószinttől a középkori járószint lényegesen alacsonyabban volt.

24 Mivel az ásatás egyik célkitűzése a templom vizesedésének csökkentése, illetve a leendő csatorna helyének régészeti meghatározása volt, ezért a munkát az oltárhoz közel eső részeken, a szentélynél, valamint a déli homlokzat előtti, mintegy 2 méter széles sávban kezdtük meg. A templom északi falánál ezzel szemben csupán egyetlen árokkal tájékozódtunk a rétegtani viszonyokról (4. ábra). A déli oldal szelvényeiben mindössze két réteget lehetett megfigyelni, felül egy 50-60 cm vastag habarcsból, valamint apró tégla- és kőtörmelékből álló feltöltést, alatta pedig nagyméretű tégla- és kőtörmeléket találtunk.

25 Az alsó durva törmelékből azonban jóval több kőfaragvány került napvilágra, sőt közvetlenül a padló felett