F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Koppány Tibor: A pápóci Szent Mihály-kápolna kutatása és helyreállítása

ra, hogy a fehérmárvány küszöb római faragvány lehet, miután a Dunántúlon ez a kőanyag a természetben nem fordul elő. (4. ábra) A déli kapu másodlagos voltának további bizonyítéka a nyugati karéjban megtalált eredeti bejárat. Már a kutatás elején megfigyelhető volt a nyugati karéj déli oldalán látható teherhárító ív. A málladozó külső vakolat alól ez alatt az ív alatt került elő az a kétlépcsős keretű, íves záródású nyílás, amelynek küszöbje a középkori padló szintjének felelt meg. Külső befalazása barokk téglából készült, a belső azonban már e századi téglából. Az utóbbi kibontása után a meszelt belső káva jobb oldalán ácsceruzás felirat volt olvasható: „Dénes Sándor 900 ban kibon tota". Az elmúlt évszázadok többszöri tatarozása során az eredeti kaput tehát többször is megtalálták, bár már a 18. században, a déli kapuzat kialakításával azonos időben befalazták. Az 1965-66-os helyreállítás alkalmával az eredeti délnyugati bejáratot teljes kibontás után a falvastagság közepén behúzott új fallal mutattuk be, s bejáratként a másodlagos déli kapu maradt meg. Az épület koráról az egyszerű, minden különösebb részletet nélkülöző korábbi kapu - létezésén túl - alig árul el valamit. Jóval többet mondanak a kápolna belső részletei. A kápolna mindkét szintjén négy széles hevederívvel határolt és bordás keresztboltozattal fedett középtérhez csatlakozó négy apszisból áll. A földszinten a négy hevederív négyszögű félpillérekből, az emeleten féloszlopokból kialakított kötegekre támaszkodik. Az alsó szinten egyszerű, függőleges lemezből és ez alatt ne7. Pápóc, Szent Mihály-kápolna. A helyreállított déli kapu. 1967. OMvH Fotótár, ltsz. 74752. neg. Fotó: Király György