F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TÁJÉKOZTATÓ - Egy fotógyűjtemény modernizálásának története és tanulságai (Cs. Plank Ibolya)

amelyre megoldást végül a portásfülke melletti mellékhelyiségek átalakítása jelen­tett. A kukatároló áthelyezésének és a Fotótár átalakításának építési engedélyét 1995 augusztusában kaptuk meg a KTM Építészeti és Építési Igazgatási Főosztályától, a kivitelezési munkákat pedig szeptember elején kezdtük meg. Elsőként a villanyszerelési munka és ezzel párhuzamosan a zsilip, valamint a raktárt lezáró gipszfal építése kezdődött meg. Ezután került sor a klímaberendezések beszerelésére. Kültéri egységének „kültérre" helyezése - előzetes tervezői és ható­sági egyeztetés hiányában - a kivitelezés befejező stádiumában kavart nagy viharo­kat. A kivitelezési munkák közül az OMvH Székesfehérvári Műemlék-helyreállító Kft. kapott megbízást a festő-mázoló, illetve asztalos szakipari munkák elvégzésére. Munkájuk az első műszaki átadáson kritikán aluli, a második átadáson harmadosz­tálya minősítést kapott. A gyűjtemény helyiségeinek védelmét korszerű biztonságtechnikai rendszerek (behatolásjelző, tűzjelző és automatikus oltórendszer) látják el. A feladatot elvállaló Műszerprofil munkatársai magas színvonalon végezték el munkájukat, és nekik kö­szönhetjük a főbejárati ajtó biztonsági zárának üzembe helyezéséhez szükséges - ed­dig elmaradt - asztalos munka befejezését is. A világítás kialakítása sem volt problémamentes. Az eredeti tervek költsége elő­ször kényszerűéit bennünket arra, hogy a minőség rovására megszorításokat te­gyünk. Ennek költségvetése olyan tetemes összegre rúgott, amely komolyan veszé­lyeztette volna az építkezés sikeres befejezését, vagy a „létfontosságú" berendezések telepítésében kényszerített volna kompromisszumos megoldások elfogadására. Ezért itt a kétkarú, valóban minden követelményt kielégítő lámpák helyett az olcsóbb, egyszerű raktár-megvilágításra szolgáló megoldást kellett választanunk. Közvetlenül az első műszaki átadás előtt (1995. 10. 20.) öntötték föl a raktárhe­lyiség műgyanta alapú padlóját. Azt hittük, most már semmi meglepetés nem érhet minket. Nem így történt, a kivitelezés során aljzatbetont nem készítettek, az átadott munka pedig minősíthetetlen volt. A felöntött padló egyenetlen felülete nem csupán esztétikailag volt rendkívül csúnya, hanem ez a bútorzat biztonságos elhelyezése és rögzítése miatt is problémát jelentett. Újabb egy hónapot vesztegettünk, és a vég­eredményt már csak kompromisszummal lehetett elfogadni, természetesen pénz és idő hiányában. Ezek után már csak apró szépséghibának kell tekintenünk, hogy a Fo­tótárban nyitott új, illetve a régi ajtók mérete sehol sem azonos. A munkánkat nehezítő körülmények mindvégig kitartottak mellettünk. Szá­munkra csakis nagyfokú érdektelenséggel magyarázható, hogy a szinte mindenna­pos elnöki látogatások és támogatás ellenére miért ütköztünk állandóan, leginkább belülről támasztott akadályokba. Ne keressük a választ most már arra sem, hogy a fényképek visszapakolásához igényelt segéderő az elnöki utasítás ellenére, miért csak hetekkel később, a lényegi átpakolást követően érkezett meg. Megkérdőjelező­dik bennünk példának okáért, hogy miért kényszerültünk a telefonvonalak visszasze­relését kis híján igazgatói tanács elé terjeszteni?

Next

/
Thumbnails
Contents