F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
MŰHELY - Koppány Tibor: A pápóci Szent Mihály-kápolna kutatása és helyreállítása
2. Pápóc. r. k. plébániatemplom. Alaprajz, a gótikus szentély jelölésével. Rajz: Koppány Tibor-Koppány Tiborné A helyszín ismeretében azt már Bedy is megállapíthatta, hogy a Szent Miklóstemplom a mai település déli végén elterülő temető helyén egykor volt, és a 14. századra Pápócba olvadt, templomáról elnevezett Miklósfalván állt. A másik három lokalizálása fél évszázaddal ezelőtt már csak azért sem volt megoldható, mert a négykaréjos kápolna titulusa a 18. század óta Szent Mihály, a plébániatemplom középkori eredetéről pedig 1938-ban mit sem lehetett tudni. A megoldáshoz a négykaréjos kápolna északi oldalához csatlakozó iskolaépület 1973-ban történt helyreállításával kapcsolatos falkutatás vezetett. A Dercsényi Balázs által vezetett kutatás állapította meg, hogy az 1890 körül eklektikus formákkal átépített, egyemeletes épület kápolnához csatlakozó falai rejtik magukban az egykori ágostonos kolostor maradványait. 5 1975-1976-ban az iskola udvarán Medgyes Magdolna és P. Hajmási Erika, a szombathelyi múzeum régészei egyhajós gótikus templom alapfajait tárták fel. Ezzel került napvilágra Pápóc negyedik egyházi építménye. Előzetes jelentésük szerint ez volt az ágostonos perjelség Szűz Mária-temploma 6 . A mai plébániatemplom eszerint a prépostság Megváltóról elnevezett templomával azonosítható. Kizárásos alapon ezek után a négykaréjos, mai Szent Mihály titulusú kápolna azzal a Szent Lőrinc egyházzal azonosítható, amely a 14. század középső évtizedeiben Pápóc plébániatemploma volt, s amelyet Gersei Margit alapító tevékenysége, valamint Kálmán győri püspöknek az azt megerősítő, 1365-ből származó oklevele a prépostság egyházi hatáskörébe utalt. 7
