F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
TANULMÁNY - Bozóki Lajos: Lakótornyok és toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi szerepének kérdéséhez
le. Ez az akció igen élénk visszhangot váltott ki a kortársakban, akik a toronyban a monarchia fontos szimbólumát látták. 35 A másik példa, mely ennek illusztrálására szolgálhat, Coucy nagy donjonjának értelmetlen I. világháborús lerombolása. Szerencsére a Salamon-torony részleges pusztulása ellenére túlélte az évszázadok viharait, lehetőséget adván a vár mindenkori kutatójának arra, hogy eltűnődjön „Visegrádnak egykori fénye és dicsősége" fölött. 36 JEGYZETEK 1. 1308. november 10-én innen vonulhatott át a közeli kékesi pálos kolostorba, hogy tárgyalásokat folytasson Gentilis bíboros pápai legátussal, majd hűséget esküdjön az általa ekkor uralkodónak elismert Károly Róbertnek. A bíboros eredetileg Budán tartózkodott, ám ez ekkor már Csák Máté számára nem lehetett túlzottan biztonságos, ezért választotta a Visegrádhoz nem túl távol lévő kolostort. Kri.stó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. 111. 2. A várbirtok határait már 1318-ban bővíti. Fejér, G.: Codex diplomaticus Hungáriáé, VIII/7. Budae, 1842. 121. 3. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy ez a várfalöv még Csák Máté idejében épült tel, s csak a támfal és a hozzá kialakított keleti terasz köthető a király építkezéseihez. Gentilis Bíboros 1311. július 16-án kelt Csák Mátét kiközösítő oklevelében a nagyurat többek között azzal vádolja, hogy a Buda melletti királyi várat (Visegrádot), melyet a király meghatározott időre átengedett neki, saját tulajdonába vette, illetve azt megerősítette. Károly Róbert emlékezete. Szerk.: Kristó Gyula és Makk Ferenc. Budapest, 1988. 88. 4. Ennek a kőháznak a járószintjéről és a padló alól Károly Róbert-dénárok kerültek elő, illetve egy veretlen ezüst éremlapka, mely arra utal, hogy itt pénzverés folyt. Ezek keltezik nemcsak a házat, hanem magát a teraszt s az innen megközelíthető új. második emeleti bejáratot. Ezen kívül miután a második emeleti termet kelet-nyugat irányban osztó fal ehhez az új bejárathoz igazodott, a toronybelső átépítését a dénárok közvetve is keltezik. Buzás Gergely - Szőke Mátyás: A visegrádi vár és királyi palota a 14-15. században. Castrum Bene 2/1990. Budapest. 1992. 132.. 138. 3. jegyzet 5. Ez a szint talán eredetileg konyha lehetett. A kandalló mellett erre utalhat az a meglehetősen különös kézmosófülke, melynek csatornája a földszintre vezet. 6. François Gehelin: Les châteaux de France. Paris, 1962. 65. 7. Gebelin i.m. 63. 8. Mary Whiteley: La grosse tour de Vincennes, recontre de la résidence et de la defence, 1-ère partie, La grosse tour de Vincennes résidence de Charles V. Bulletin Monumental. 1521. (1994) 312. Ez a két legfontosabb helyiség uralta a Beauté-sur-Marne-i tornyot is, melyet V. Károly alapított. Egyébiránt a ..chambre à parer" és a „chambre" alkotta a hercegi sátor, illetve hajó fő rezidenciális helyiségeit, uo. 315. 9. 1357-ben például a párizsi Cité palotában Etienne Marcell és társai Károly szeme láttára mészárolták le három főemberét. Froissait krónikája. Ford.: Hap Béla és Szeredi Andrea. Budapest, 1971. 70-71. 10. Az északi oldalra került a vár konyhája, délen pedig díszes márványkút volt. 11. 1379-138()-as, 1400-as és 1418-as inventáriumok. Whiteley 1994. i.m. 330.. 4. jegyzet 12. Whiteley 1994. i.m. 331-332. 13. Ennek a teremnek a falaira kárpitok voltak felfüggesztve, melyek tartóhorgai a falban megmaradtak. Whiteley 1994. i.m. 323. 14. Mary Whiteley: Les pièces privées de l'appartament du roi au château de Vincennes. Bulletin Monumental. 148.(1990)83. 15. Egyfajta „horizontális trónus"-ként funkcionált. Whiteley 1994. i.m. 327.. 18. kép.
