F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Petravich András: Mendele Ferenc (1934-1994) építész életműve

Petravich András MENDELE FERENC (1934-1994) YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZ ÉLETMŰVE A Magyar Építészeti Múzeum kiállítása az Országos Műeírűékvédelmi Hivatalban Mendele Ferencet méltán tartjuk számon második világháború utáni műemlékvédelmünk legkiválóbb építészei között. Beremenden született 1934. március l-jén, egy cementgyári kőműves fiaként. A kétkezi munka ismeretét és megbecsülését hazulról hozta magával. 1958-ban szerzett építészmérnöki oklevelet Budapesten, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen. Tanárai közül különösen dr. Vargha László volt rá nagy hatással, akinek a népi építészet iránti elkötelezettségét köszönhette. Már hallgatóként részt vett népi építészeti kutatásokban, majd a diploma megszerzése után két évig Vargha László mellett dolgozott. 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőséghez került, s ettől kezdve mindvégig itt dolgozott. Fő területe a népi műemlékek és együttesek megmentése, rehabilitációja maradt, de helyreállított több középkori falusi templomot, várat és más épületet is. Munkái közül nem egy nemzetközileg is elismert. Később vezetői feladatokkal bízták meg: műteremvezető építész, majd tudományos igazgatóhelyettes, 1980-tól 1989-ig az OMF igazgatója (1. ábra), az átszervezések után műszaki igazgató, végül 1992-től az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának igazgatója. Intenzíven részt vett a hazai és a nemzetközi tudományos életben, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és több főiskolán. Munkásságát 1972ben Ybl Miklós-, 1993-ban Pro Architectura-díjjal ismerték el; egyik utolsó helyreállítása 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott. Váratlanul távozott közülünk 1994. január 30-án. A Mendele Ferenc emlékére rendezendő életmű-kiállítás gondolata már közvetlenül a halála után felmerült. Kézenfekvő volt, hogy a kiállítást az Építészeti Múzeum valósítsa meg, amelynek utolsó éveiben a vezetője volt, a hivatal többi egységének és intézményének, mindenekelőtt az egykori pályatársaknak a segítségére is számítva. A múzeum dolgozói közül e sorok íróját érte a megtiszteltetés, hogy a munka felelőse lehetett. Arra sajnos nem volt mód, hogy a kiállítást még Mendele halálának, egyben meg nem ért hatvanadik születésnapjának évében rendezhessük meg; a méltó előkészítés több időt igényelt. A kiállítás így 1995. július 21-én nyílt meg, és három hónapon át (október 20-ig) volt látható az OMvH aulájában. A megnyitó beszédet Jantner Antal