F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

ELMÉLET - Lővei Pál: A közelmúlt emlékeinek műemléki védelméről

11. Dúl Dezső-Hont Róbert-Fenyves Iván-Hegyi Lajos: Budapest, lakóház (II. Margit körút 4345.), 1955-1959. OMvH Magyar Építészeti Múzeuma, archív felvétel. Reprodukció: Barka Gábor kimagasló esztétikai értéke miatt is, de más esetekben éppen a keletkezési korra jellemző tipikusság lehet a védelem indoka. A Népstadion dromoszáról folytatott vita más problémákra is rámutat. Az elmúlt évtizedek helyreállításait értékelő megbeszélések során az a vélemény alakult ki magam is osztottam -, hogy nem generációs ellentétek nyilvánulnak meg a műemlék-helyreállítások időnként eltérő megítélésében, sokkal inkább egy történeti (mondhatjuk művészettörténeti), a helyreállítások folyamatát már műemlékvédelem-történeti témaként, periodizációs feladatként kezelő hozzáállás áll szemben egy az egykor sokszínű alkotói szemlélet egyetlen vonulatát kiemelni kívánó, a maga öntörvényű művészi irányultságát annak eredményeivel magyarázni és támogatni igyekvő, valójában már nem is mindig ugyanazt gondoló építészi szemlélettel. (Az ellentétek egy másik forrása egyébként a helyreállítások túlzottnak tartott, visszafordíthatatlan beavatkozása, a feltétlenül szükséges statikai megerősítéseken túlmutató vasbetonhasználat, az új anyagok esetenként magamutogató felhasználása.) Egy műemléképület tetőzetének tervezésével kapcsolatban a legutóbb kialakult, a fentiek jó illusztrációjaként szolgáló, markáns és a jelenlegi helyzetre jellemző ellentét valóban nemzedékektől, sőt az építész és a művészettörténész szakmáktól függetlenül, az