F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Bozóki Lajos: Lakótornyok és toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi szerepének kérdéséhez

8. Paris, Louvre. Ásatási alaprajz, 1984-1986. Michel Fleury: Le Louvre de Philippe Auguste. In: L'enceinte et le Louvre de Philippe Auguste. Paris, 1988. 145. Reprodukció: Hack Robert adott körülmények között kényelmes lakóteret biztosított (3. ábra). Az északi térrész kandallóval, árnyékszékkel, keletre néző ikerablakkal, illetve szeparáltságával a király szobájaként, akár egyfajta „estude du roy"-ként szolgálhatott, míg a déli oldal, mely világosabb volt, lehetett a hivatalos élet színtere („chambre à parer"). Az így átépített alsóvári lakótorony feltételezett elrendezése némi párhuzamot mutat a IV. Luxemburgi Károly által 1348-1367 között építtetett karlsteini vár északi, nagyobb lakótornyával. Itt hasonló elrendezést találunk: gazdasági szint-lakószint-kápolna, azzal a különbséggel, hogy a lőkamra itt felülre kerül. A karlsteini vár zárt, elkülönülő épületrészekből álló tömege nem áll távol az avignoni pápai palotától, amely élesen különbözik a Fülöp Ágost-kori erődítések alaprajzi és tömegelrendezésétől. Mindkét rezidencia inkább néhány szentföldi erődítést mondhat előképének, s arról tanúskodik, hogy az uralkodói, főpapi székhelyek építésekor ismét fontos szerepet