F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sisa József: A szombathelyi Bagolyvár és amerikai építésze

tét a belső berendezés célszerű és kényelmes voltára fordította."

19 A terv lényegében oldalirányú és hátsó bővítést irányzott elő, a főhomlokzat érintetlenül hagyásával. A Walder-féle tervet azonban nem építették meg. Apró, de szembetűnő toldás a torony tetején álló, stílusában ahhoz igazodó hengeres kis magasítás, melynek évszáma ismeretlen (8. ábra). A két világháború közti időben a kastély özv. Sarlay Ferencné Süvegjártó Irma tulajdonában volt.

20 A II. világháború után épületünk sem kerülhette el a magyarországi kastélyok és nagyméretű villák hányatott sorsát.

21 A szombathelyi Bagolyvár azoknak a kastélyoknak és villáknak a sorába tartozik, melyek az 1840-es évek Magyarországán elsőként követték a Közép-Európaszerte terjedő angolos ízlést: a tudor-kor építészetét felidéző architektúrát és a „castellated" modort. A romantikus historizmus kezdetét jelző ezen épületek majd mindegyike külföldi - bécsi - építész műve: az oroszvári Zichy-Ferraris-kastélyt (1841-44) Franz Beer,

22 a nagyugróci Keglevich-kastélyt (1844-1850) Alois Pichl,

23 a vépi Erdődy-kastélyt Johann Romano (1846-47)

24 tervezte. Közéjük sorolható a budai Frivaldszky-villa (1847 körül) is, melyet magyar mester, az oroszvári kastély építésén tanonckodó Brein Ferenc tervezett.

25 Mint ahogy az említett épületeket tárgyaló tanulmányok bemutatták, megvalósulásukban több esetben angol kapcsolat, angol előkép játszott szerepet. Ebben az összefüggésben figyelemreméltó Bántornyi „James", Eötvös József Falu jegyzőjében kifigurázott anglomán magyar nemes, aki J. C. Loudon Encyclopaedia of Cottage, Villa and Farm Architecture and Furniture (London, 1833) című mintakönyve után építtette fel házát.

26 Végeredményben amerikai közvetítéssel - angolos ízlését követ a szombathelyi Bagolyvár is. Olyan ízlést azonban, amely korban és formában már nem kevéssé eltávolodott a forrást jelentő szigetországtól, és Közép-Európa építészeti formakincsének szerves részévé vált.

27 JEGYZETEK 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben, XIII. Magyarország IV. Budapest, 1896. 370.; Sziklay János - Borovszky Samu (szerk).: Vasvármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1898. 134.; Lyka Károly: Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850-1867. Budapest, [1942] 224.; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1959. 365.; Károlyi Antal - Szentlélek! Tihamér: Szombathely városképei - műemlékei. Budapest, 1967. 143. 2. Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei. Építő Ipar XXXV. (1911) 240-241., 256-258. kép. Bodányi alapján a fentieket röviden ismerteti Sisa József : Adalékok a magyarországi romantikus kastélyépílészethez, Ars Hungarica VIII. (1980) 117-118.; Komárik Dénes: A romantikus kastélyépítészet kezdetei Magyarországon. Építés- Építészettudomány VII. (1975) 451. - A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a Sziklay - Borovszky-féle megyemonográfia (1. jegyzet i.m.) másképp tudja az épület nevének keletkezését: „1851-ben Zwitkovich Károly, hadbiztos építette, a ki 'Károlyvárra' keresztelte, de a közönség Bagolyvárnak nevezte el. 1871-ben jutott vásárlás útján Sövegjártó ügyvéd birtokába. Hogy az épület nevének megfeleljen, tulajdonosa 5 mázsás vasbaglyot tétetett a homlokzatra."