F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Haris Andrea: Egy homlokzat várostörténeti tanulságai. A pápai református Okollégium

JEGYZETEK 1. A református épületegyüttes kialakulásáról: Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk városkép kialakulásának folyamata. Acta Musei Papensis = Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (1992) 128. 2. Rómer Flóris: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. 2. kiad. Győr, 1860. 168. A „Scholae Reform. Papensis 1531" feliratú kis harang ma is az iskola birtokában van. 3. Pápa város telekkönyve nem maradt fenn, vagy lappang. Amit én az egyszerűség kedvéért telekkönyvnek nevezek, az az Esterházy-család pápai levéltárában fennmaradt inscriptionális - tehát földesúri adózástól mentes - telkek könyve, melyet 1732-től vezettek, de korábbi oklevelet is belemásoltak vagy kivonatoltak. (OL Esterházy csa. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325.) A telekkönyvhöz tartozhatott, illetve ugyanekkor készülhetett Henrich Maynzeck várostérképe (VeML Kéziratos Térképek T. 560.). 4. OL Esterházy es. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325. 63. p. A N 10-es telekhez van bejegyezve Zápolya János oklevele 1510-ből, amikor is ezt a telket a földesúr - Zápolya - a plébániatemplom Szűz Mária oltárának adományozza. Az oklevelet közli: Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 169. Majd az a beírás következik a telekkönyvben, hogy 1752-ig itt működött a református iskola. 5. A pápai kollégium története. Szerk. Trócsányi Zsolt. Budapest, 1981. 57. skk. 6. Adásztevelen kezdetben csak a grammatikai osztályok működtek, később bővült ez a syntaxisták osztályával. A pápai kollégium története, i. m. 76. 7. A pápai kollégium története, i. m. 93. 8. „Papensibus religionis privatum exercitium cum scholis concedo" idézi: A pápai kollégium története, i. m. 93. 9. A korábbi - 1752-ben elvett - épületeit nem sikerült a református egyháznak visszaszerezni, végül is felvette a pozsonyi sóhivatalnál 1752-ben letétbe helyezett becsértékét. A pápai kollégium története, i.m. 96 10. A Szent László utca elnevezés évszázadok óta változatlan, a mai Petőfi Sándor utcán a 18. században Ispitály utcának, a 18. század legvégén és a 19. század elején Zsidó utcának, a 19. században Főiskola utcának nevezték. A közle egy jellegzetes pápai kifejezés, egy kis közt jelent a pápai belváros hosszú, párhuzamos utcái közötti átközlekedésre. 11. OL Esterházy cs. Ita P. 1216. 23. cs. capsa 60. N 325. 169. p. A telekkönyvben a N 239-es telket mint libère possesiot (földesúri adózástól mentes) tüntették fel, de nincs bejegyzés arról, hogy mikor és ki szerezte meg ezt a kiváltságot a telekre. A pápai városi telkek kiváltságaira. Haris i.m. 131. skk. 12. Ld. a 3. jegyzetben idézett Maynzeck-féle térképet. 13. A telek formájában is némi változás - telekigazítás - történhetett az 1730-as évek és 1795 között. 1795-ben ismételten készült egy telekkönyvi térképe a városnak, ahol a N 239-es telek keleti oldala már nincs törésben, hanem a jelenleg is meglévő alakban, egyenes vonalban csatlakozik a N 215ös és N 238-as telekhez és megjelenik a közle a telekcsoporttól nyugatra a Szent László és az Ispitály utca között. Az 1795-ös térkép OL. S. 12. Div. XVII. N 5/2. Ezt a térképet eddig nem ismerte a várostörténeti kutatás, csak az ugyanekkor készült, a külvárosokat ábrázoló térkép volt publikus. A térkép rendelkezésemre bocsátását itt köszönöm meg felkutatójának. Cser Istvánnak, valamint Koppány Tibornak. Külvárosok térképe: VeML Kéziratos Térképek T. 252. - először közölve: Gerő László - Sedlmayr János: Pápa. Budapest, 1959. 68. 14. Ezen a részén a belvárosnak a 17-18. században nagyon kisméretű telkek álltak, melyek a város végvári időszakának betelepülései, betelepítései miatt jöttek létre. Haris Andrea: A települések halmazától a városig. In: Tanulmányok Pápa város történetéből. Főszerk: Kubinyi András. Pápa, 1994. 57. A 18. század második felében és a 19. században ellentétes folyamat játszódott le, a városrész negyedtelkei javarészt féltelkekké olvadtak össze. 15. Liszkay József: A pápai evang. reform, egyház levéltára 1510-1811. Pápa, 1875. 164-165. No. 517, 518, 520. 16. A pápai kollégium története, i. m. 118.