F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Haris Andrea: Egy homlokzat várostörténeti tanulságai. A pápai református Okollégium

kisméretű telekrész - minden bizonnyal eredetileg három különálló telek

14 - pápai viszonylatban negyed teleknek számított. Nem véletlen, hogy 1788-ban, mikor az egyház végleg megvásárolta a területet, három személynek fizette ki a vételárát: a Torkos család két tagjának, a már említett Jakab testvérének, Jánosnak - aki főcurátorként szintén aktív tagja volt a pápai református egyháznak - és a velük tisztázatlan rokoni kapcsolatban lévő Pálnak 1/3 - 1/3 arányban, illetve a Torma családnak a fennmaradó 1/3-ot.

15 A kollégium felépítése a Szent László utcai oldalon kezdődött, a telek kelet felé eső résztelkén. Talán itt állhatott egy olyan, szilárd anyagokból épített, jó állagú épület, amit át lehetett alakítani a kollégium céljaira. A nyugatra eső területet-telket nem használták fel, ahogy a telek harmadik, Ispitály utcára eső részét sem. Ez csak 1793-ban történt meg, amikor a Torkos-féle telek Ispitály utca felé eső telekrészén

16 felépült a kétemeletes, új kollégium, udvari szárnyával kapcsolódva a Szent László utcai, egyemeletes, mintegy tíz évvel korábbi épülethez. A két utcára néző épületegyüttes falai adtak otthon a református iskolának 1858-ig, ekkorra készült el az újabb kollégium épület az egykori Vásár, ma Március 15. téren (3. ábra), és a belvárosban lévő együttes „ókollégiummá" vált. Az új, gótizáló-romantikus épületet 1850-ben tervezte Steiner pápai uradalmi építész, de csak az 1857-1858-as években 2. Joannes Gerlisch térképe Pápa belvárosáról, 1795. OL S. 12. Div. XII. N 5/2.