F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Sonkoly Károly: Egy újabb, középkori részleteket őrző lakóház Pécs belvárosában

utcája 6. szám alatt férfiruha kereskedése van. 105 1940 körül már a szomszédos, 4. számú ház is Schwarczé. 106 A Ferenciek utcája 6. főhomlokzatának átalakítására 1911-ben kér engedélyt, mellékelve Mischl József építőmester tervrajzát. 107 Ezen látszik, hogy a közeli Jókai tér 11. néhány évvel korábbi, ifj. Tichy Ödön tervezte, nagyszabású, szecessziós stílusú homlokzat-átalakításának hatása alatt készült. 108 A rajzon a kapu helyén már csak ajtó látszik, elképzelhető, hogy a terv itt már a meg­lévő állapotot rögzíti. A lapon szereplő keresztmetszeten a lépcsőház és a tetőszer­kezet már az 199l-es helyzetnek megfelelőek. Az iratokból kiderül, hogy Schwarcz ekkor lemondott az átalakításról. 109 1 928-ban ismét építési engedélyért folyamod­ott. 110 A mellékelt tervrajzból kitűnik, hogy a földszint keleti részén szándékozott belső átépítést végeztetni. A tervből - amely rögzíti az akkor állapotot is - látszik, hogy a kapualj teréből már leválasztottak egy raktárhelyiséget. Valamikor a két vi­lágháború között átalakították a főhomlokzatot is, de erre vonatkozó levéltári forrá­sokat nem ismerünk. A legkorábbi, általunk ismert dokumentumok, amelyek ezt az állapotot mutatják, már az 1950 utáni évtizedekben készült fényképek. 111 Ekkor az egész földszintet kiugró, fa kirakatportál takarta. Az emeleti ablakokat már beszűkí­tették. A vakolatarchitektúra, a kannelúrás lizénák az 1991-es állapotnak megfelelő­ek. A főpárkány felett, a tetőre nagyméretű cégtáblát helyeztek el. A homlokzat át­alakítására akkor kerülhetett sor, amikor már a szomszédos, 4. számú ház is Schwarcz tulajdonában volt, mert ennek emeleti részét ugyanilyen, kannelúrás lizénák tagolják. A közös birtoklás idején nyithatták össze a két épületet ajtóval, il­letve faláttöréssel az emeleti 3/b. és 4. számú helyiségeknél. 1941-ben a tulajdonos szükség-óvóhelyet építtetett. 112 Halála után fiai, István és György örökölték a háza­kat, amelyek közül a 6. az előbbié lett. Az 1944-ben keletkezett iratokból az is kitű­nik, hogy a zsidó származású tulajdonosokat valószínűleg elhurcolták, s az ingatla­nokat zárgondnok s ág alá helyezték. 113 1945 után a földszinti üzlethelyiségeket államosították. Az előkerült fényképek­ről és adatközlőinktől tudjuk, hogy a ház főhomlokzatát az 1960-as években tataroz­ták, akkor kapta 1991-ig fennálló formáját. A leglényegesebb változások a földszin­ti faportál és a tetőre épített cégtábla lebontása, valamint az új kirakatnyílások kiala­kítása voltak. A belsőben és az udvari homlokzatokon, a 20. században végzett át­alakításokról szinte csak a falkutatás révén szerezhettünk ismereteket. A pincét és a belőle dél felé induló mélypincét az utóbbi évtizedekben, a pécsi pinceprogram so­rán eltömedékelték. 114 Az 1991-ben elvégzett falkutatás befejezése után azonnal megindult a ház felújí­tása. Az új tulajdonos kereskedőházat alakított ki az épületben, ahol különböző üz­letek mellett egy bank is helyet kapott. Az új funkciók kielégítéséhez bővítésekre, át­építésekre is szükség volt. A színvonalas építészeti megoldású, új részek jól illesz­kednek a régi házhoz. 115 Sajnos, mivel az épület nem kapott egyedi védettséget, né­hány esetben nem sikerült érvényesíteni a műemléki érdekeket. Például, a statikai ér­vekre való hivatkozással lebontott kerti pavilont - a beruházó ígérete ellenére - az­óta sem építették újjá. 116 A díszítőfestések restaurálására sem volt mód. A hiányos­ságok ellenére, pozitívumként könyvelhetjük el, hogy ismét egy helyreállított, kö­zépkori eredetű, s a barokk idején kiépült házzal gyarapodott Pécs belvárosa.

Next

/
Thumbnails
Contents