F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - László Csaba: Adalékok Pannonhalma középkori történetéhez

MŰHELY 89 László Csaba ADALÉKOK PANNONHALMA KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ Az ország első bencés monostorának építését a történeti adatok szerint még Géza fejedelem kezdte meg, majd fia, István király uralkodása alatt szentelték fel a templomot.

1 A művészettörténeti, építészettörténeti szakirodalomban általánosan elterjedt terminológia szerint ez volt az első pannonhalmi templom. A napjainkig csupán fikcióként létező templomot követte 1137-ben a második templom, ugyancsak kizárólag történeti adatokból ismerten. A ma látható templom (1. ábra), az ún. harmadik bazilika a 13. század elején, Oros apát kormányzása idején épült. Művészeti értékeinek feldolgozását, a történeti háttér felvázolását már az 1950-es évek végén elvégezte Levárdy Ferenc. A templomra vonatkozó, alapjaiban időtálló megfigyeléseit a későbbiekben sem kellett módosítani.

2 A magyarországi bencések 1996-ban ünneplik megtelepedésük millenniumát (I. ábra). Az évfordulóra a főmonostor teljes felújítását tervezték. Egyértelmű volt, hogy a rekonstrukciót műemléki kutatásnak kell megelőznie. így nyílott módunk arra, hogy tíz esztendővel ezelőtt ásatást, falkutatást kezdhettünk az épületegyüttesben. A napjainkig is tartó kutatásokat nem korlátoztuk a templomra, a lehetőségek szerint a teljes épületegyüttest vizsgáltuk. Természetesen ez több esetben csupán az építő-kivitelező munkálatok közbeni megfigyelést, dokumentálást jelentette. Mindezek ellenére számtalan új adattal, ismerettel lettünk gazdagabbak. A rendtörténetben gondosan feldolgozott történeti információk sok esetben igazolást nyertek a falkutatás, szondázás során. A tíz esztendeje folyó kutatásnak most csak egy kicsiny szeletét ismertetjük, kiemelve az elmúlt két év jelentősebb eredményeit.

3 A pannonhalmi monostor első, használható ábrázolása, rajza 1787-ből ismert. A szerzetesrendek felszámolásakor készített felmérés alaprajzokat, metszeteket, homlokzati rajzokat (2-6. ábra) tartalmaz. Számunkra most a templom alaprajza (3. ábra) lényeges, ugyanis a nyugati oldalon, belül félköríves, kívül egyenes vonalú lezárást jelöl. A kórus szintjén már nem jelenik meg a félköríves fal, csupán az egyenes lezárás - ferde irányú - vékony fala látszik. A templom nyugati homlokzata egyvonalba esik a négyzetes alaprajzú kolostor nyugati szárnyának külső vonalával. A külső bejárat ekkor a déli mellékhajó meghosszabbított végébe nyílott. A feljegyzések több 17. századi helyreállításról szólnak, altemplomi kapuzatok építése, Porta Speciosa javítás stb., de a templom nyugati felében csupán a boltozott kórus újjáépítéséről emlékeznek meg.

4