F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete
A harmadik emeletet elfoglaló három lakás alaprajzi elrendezése, szerencsés módon csak kismértékben változott meg az eredetihez képest. Az utcai lakás utcafrontra rendezett részéből az előszobából nyíló, udvari tájolású, - jelenleg már kettéosztott - helyiséget és a hozzá kapcsolódó, kis teraszra nyíló szobát foglalja el az egyik lakás. A lakás leválasztásakor a néhai műteremből felvezető lépcső egy részét felhasználva, konyhává alakították azt. A padlástér felé jelenleg is az eredeti historizáló öntöttvas csigalépcsőt használják. Ezen a szinten a munkaszobák helyett napjainkban lakások vannak. Az udvar felőli tető síkját végig üvegtető fedi (14. ábra), alatta szabadon fut a magastetőt tartó, szegecselt vasszerkezet. A bemutatott műteremépület sok tanulsággal szolgál a számunkra. Reprezentálja a fényképészet korabeli helyzetét és lehetőségeit, reprezentálja a beérkezett művészt, aki szakmájához és anyagi helyzetéhez méltó pompás házat építtetett a város divatos negyedében. Olyat, amely egyben családi szállás és igazi műhely is volt a számára. Mivel a különleges ház építészeti és díszítő elemei elsősorban a fényképészet szellemi és funkcionális oldalait hangsúlyozzák, a műterem, a művész és szakmája emblémájává, jelképévé is vált. A rendkívül elegáns épület a 19. század végi műteremépítkezések egyik fontos láncszeme, amely csupán 1994-ben került fel a helyi védettséget élvező épületek budapesti listájára, ám napjainkig méltánytalanul mellőzi az országos műemléki védettséget. Védelmének jelentősége leginkább abban áll, hogy az ország egyetlen olyan fennmaradt és eredeti formáját megőrzött nívós fotóműterme, amely 100 év elteltével is alkalmas a magyar fényképészet kulturális és szakmai feladatainak folytatására. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy az épület tulajdonosai - még a különböző időszakokban nyilvánvalóan megváltozott funkció mellett is meg tudták őrizni az épület eredeti egységét. Kultúrtörténeti szerepét a századforduló egyik legfontosabb fényképészének működése mellett, a később itt berendezett és világhírre szert tett Arizóna is erősíti. A Magyar Fotográfiai Múzeumnak 1995 őszén sikerült egy félemeleti helyiséget megvásárolnia, melyben addig ügyvédi iroda működött. Szakmai körökben, Mai Manó fényképész műteremépületének múzeumi hasznosítása már 1931-ben felmerült. A fotográfusok kultúrházát akarták benne kialakítani, múzeummal, laboratóriumokkal, ipartestületi irodákkal és könyvtárral. 59 Az egyedülálló lehetőségekkel rendelkező épülettel kapcsolatban ismét megfogalmazódott ez a gondolat. A Magyar Fotográfiai Múzeum 20 000 fotóamatőr, 2000 hivatásos fényképész, 250 fotóművész, valamint a magyar fotográfia tárgyi és szellemi kincse otthonának kialakítását tervezi az épületben, melynek megvalósításához a fotográfus szakma és az azon kívül állók összefogása egyaránt szükséges.
