F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

TANULMÁNY - Plank Ibolya - Csengel Péter: Mai Manó fényképészeti műterem- és bérházának építéstörténete

Az első emelet homlokzatát szimmetrikus elrendezésben három nyílás töri át. A középső erkélyajtó balusztrádos korláttal díszített erkélyre vezet, míg a kétoldalt elhelyezkedő ablakokat egyszerű fejezetben és lábazatban végződő oszloppárok szegélyezik. Ezeket Bacchus-maszkkal záródó gyümölcsfüzér motívumos betéttel egészítették ki. Az ablakok parapetjeit az erkélykorlátéval azonos kőbábos köténnyel alakították ki. Az ablakok közötti falfelületet rusztikus vakolással tervezték.

56 A két szélső ablak záradéka fölött egy-egy mészkőlapokkal borított, kissé előrelépő fríz szakítja meg a konzolokkal tagolt és kék majolikával burkolt képszéket. A második emeleten helyezkedik el az épület legnagyobb és legvilágosabb terme, az egykori felvételi terem (18. ábra). Ennek ablaktengelye az övpárkány erősen kiszélesedő, gyámokkal tartott lemezére támaszkodik. Üvegezett vasszerkezete így zárterkélyként lép a homlokzat síkja elé, megbontva ezzel a homlokzat eddig megszokott tagolását. Az ablakosztásokat négyhengeres oszlop tagolja, törzsükön felfelé kúszó, aranyozott szalagfonattal. Az ablakok áttört mintás szegmentívben végződnek. Ezeket ma már részben eltakarja az üvegtető elbontása után ideépített, födémhez illeszkedő párkány, így az íveknek csak az indítása látható. A műteremablak vasszerkezetét kétoldalt egy-egy gazdagon díszített, neoreneszánsz, timpanonos oromzattal záródó, íves, kagylódíszes záradékú, pirogránit elemekből készült szoborfülke díszíti. Bennük, puttó kíséretében álló nőalakok szobrai láthatók. A szoborfülke zárókő imitációval tagolt ívét a keretező pilaszterek igen gazdag díszítésű fejezetéig kifutó sárga majolika füzérdísz keretezi, kék csempére applikálva. A timpanon és a szoborfülkét lezáró vízszintes párkány között ugyancsak a jellemző kék csempével borított, üres képszék helyezkedik el. A két szoborfülke talapzata és a műteremablak lábazati része is az egész homlokzaton végighúzódó, konzolokkal alátámasztott párkányra támaszkodik. Az épület harmadik emeletének két oldalán egy-egy balusztrádos korláttal szegélyezett teraszt építettek ki, melynek hátsó homlokzatát - a vállpárkányok és fríz közötti mezőben - terrakotta lapokra festett freskókkal díszítették. Az allegorikus nőalakok egy-egy, festészettel és fényképezéssel kapcsolatos tárgyat tartanak a kezükben, jelezve a kétféle képkészítési eljárás rokonságát. A baloldali képszékben ülő egyik nőalak vegyészlombikot, míg a párja táblát, bal kezével a sokszorosításhoz használt prés szorítókarját fogja, a grafikai eljárásokra utalva. A homlokzat középső festett mezejében két nőalak között szárnyas puttók csoportkompozíciója látható. A bal oldali alak egy állványra helyezett fényképezőgép előtt ül, palettával a kezében (III. ábra), a jobb oldali pedig reflektort és tükröt tart. A jobb oldali szélső képmezőben ülő alakot - a színezett fénykép technikai eljárását szimbolizálva - festőpalettával s ecsetekkel ábrázolták. A három képmező kváderutánzatú sávok szegélyezik. A kompozíciót felül fogazott sor és tojásléc kombinációjával gazdagított, konzolokkai megszakított képszék zárja le. A kék csempével borított képszékben gyümölcsfüzér motívumból álló frízsor helyezkedik el. Külön említésre méltó, hogy a teraszra nyíló ajtó asztalosszerkezetében még a századfordulón alkalmazott, hengerelt technológiával készült üvegtáblák láthatók. A manzárdablakokkal szegélyezett és köztük napfénytetővel kialakított