F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
HÍREK - Előadások a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1994. évi programjában
HÍREK 367 ELŐADÁSOK A MAGYAR RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TÁRSULAT 1994. ÉVI PROGRAMJÁBAN A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat előadásainak sorában 7994. február 15-én hangzott el Búzás Gergely (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) és Lővei Pál beszámolója „A visegrádi palota Mátyás-kori zárt erkélye" címmel. Ez volt az első bemutatása az OTKA támogatásával végzett kutatásnak, amelynek során befejeződött a palota Dunára néző - nyugati - kerítésfala előtt az 1970-es évek elején Héjj Miklós által elkezdett régészeti feltárás, és elkészült az ezernyi kisebb-nagyobb kőtöredéken alapuló elméleti rekonstrukció rajzsorozata. A több tucatnyi címerpajzs és pajzstöredék elemzésével meglehetős pontossággal lehetett keltezni a gazdag tagolású erkélyt, amely 1476 után, Mátyás és Beatrix esküvőjét követően, de még 1481 előtt épült. A Társulat minden évben tavasszal rendezett, az előző év legfontosabb ásatásait és kutatásait bemutató ülését 1994. május 6-án tartották. A kilenc előadás sorában Balázsik Tamás „A beregdaróci református templom feltárása" címmel ismertette az azóta helyreállított épületben Szekér Györggyel közösen végzett régészeti és falkutatási munkája eredményeit. A Társulat 1994. évi vándorgyűlésére június 23. és 25. között Keszthelyen került sor. A Keszthelyhez és Zala megye nyugati részéhez kapcsolódó előadások sorában Koppány Tibor „Keszthely, mint művészeti központ a késő középkortól a 18. századig" címmel a település regionális központ voltát mutatta be a fennmaradó épületek, a kőfaragás emlékei, az uradalmi építési szervezet és a rájuk vonatkozó forrásadatok elemzése útján. A Veszprém és Zala megye néhány fontos régészeti lelőhelyét és műemlékét felkereső buszkirándulás programjában D. Mezey Alice Türjén, a volt premontrei templomban tartott helyszíni vezetést, ismertetve az elsősorban a belső térben folyamatban lévő feltárások leleteit. 1994. november 25-én a Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézete konferenciát rendezett a Magyar Nemzeti Galéria épületében a húsz éve elhunyt Radocsay Dénes emlékére. A Radocsay életművében központi szerepet játszott, elkészült vagy csak elkezdett korpuszok, katalógusok (a középkori Magyarország falképei, táblaképei, faszobrai, címereslevelei, síremlékei, kőfaragványai) témaköreinek megfelelően számoltak be a munkák folytatói - közöttük az OMvH munkatársai közül H. Sallay Marianne és Lővei Pál - az eltelt húsz év újabb leleteiről és eredményeiről. Az ülésen az alábbi előadások hangzottak el:
