F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Interjú Thomas Kellmannal, az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Intézet területi felügyelőjével (Készítette F. Mentényi Klára)

esetében sincs szükség sem a műemléki szakhatósággal történő konszenzusos meg­egyezésre konszenzus elérésére, sem pedig a települések, illetve járások alsó mű­emlékvédelmi hatóságainak műemlékjogi jóváhagyására. Az egyházak konzervátorai és/vagy építésügyi hivatalai a műemlékvédelmi törvény szellemében elkötelezték magukat az építészeti és kulturális emlékek gon­dozása és fenntartása mellett. Önállóan, de a műemléki szakhatósággal egyeztetve döntenek, azaz felszólíthatok az utóbbi bevonására. A műemlékvédelmi szakható­ság véleménye azonban nem köti őket (kivétel: műemlék lebontása vagy elpusztí­tása). Az építésügyi szabályzat által megkövetelt építési engedélyeket ez a különle­ges jog nem érinti, ezeket továbbra is a települések, illetve járások építésügyi hi­vatalainál kell beszerezni. Az egyházi építésügyi hivatalok sokaságában a maga saját tervezőirodájával (amely új építkezéseket, valamint átépítéseket is kiszolgál) és az egyes egyházi igaz­gatási egységekhez tartozó kirendeltségekben a működő kivitelező szervezeteivel a legnagyobbak közé tartozik a Hannoveri Evangélikus-Lutheránus Tartományi Egy­ház Építészet- és Művészetfelügyeleti Hivatala. A plébániai és egyházkerületi be­osztás egyébként nem esik egybe a kormányzati körzetek és a járások politikai igaz­gatási határaival, ami az átláthatóságot még jobban megnehezíti. Pontosan mi az Ön feladata a Műemléki Intézetben? - A hannoveri kormányzati körzet összesen 25 alsó fokú műemlékvédelmi ha­tósága közül öt tartozik hozzám, mint a hildesheimi és a holzmindeni járásért fe­lelős „körzeti konzervátorhoz". Az e két járásban jegyzékbe vett építészeti és kul­turális emlékek száma kb. 80 000-re rúg. A településekhez és járásokhoz beérkező, a műemléki jognak (nem az építési jogszabályoknak) megfelelő építési engedélyek iránti kérelmeket rendszerint a helyszínen, az objektumnál beszéljük meg a kérel­mezőkkel (általában magántulajdonosokkal) és az alsó fokú műemlékvédelmi ha­tóságokkal. A kiszállások során (hetente kb. három nap) szakmai eligazítást nyúj­tunk a műemlékek tulajdonosainak, használóinak, azok építészeinek és az alsó fo­kú műemlékvédelmi hatóságoknak. Adott esetben kapcsolatba hozzuk őket restau­rátorokkal, szakértőkkel vagy kézműipari vállalatokkal, bekapcsoljuk a folyamatba az építészeti-műemléki kutatást és az inventarizációt, az alsó fokú műemlékvédel­mi hatósággal egyetértésben kikötéseket teszünk, tájékoztatjuk a nyilvánosságot, do­kumentáljuk az épületek állagát, továbbá megvizsgáljuk a pénzbeni támogatás, il­letve az adókedvezmény feltételeit. A „mindenes-menedzser" e mindennapi tevé­kenysége mellett Alsó-Szászországban a műemlékvédelemre egyre újabb és újabb feladatkörök hárulnak, amelyek természetesen hátrányosan érintik az objektumon végzendő tudományos kutatómunkát, önmagunk továbbképzését, valamint a szé­lesebb közönséggel való kapcsolattartást; ilyenek a bírósági tárgyalásokon szakér­tőként történő megjelenés vagy a peres eljárásokhoz, hivatalos tervekhez, fellebbe­zésekhez és sok minden máshoz készített írásos állásfoglalások.

Next

/
Thumbnails
Contents