F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Németh Györgyi: Az ipari örökség megőrzésének tapasztalatai a fejlett országokban

melésből gyorsuló ütemben kikerülő emlékanyag összességének a megőrzése ugyanis pénzügyileg és fizikailag lehetetlen s az ismétlődések miatt felesleges is. A felmérést és a dokumentálást elméleti kutatók és gyakorlati szakemberek együttesen, csapatmunkában végzik, sokszor egyetemisták bevonásával. Összegyűjtik az eredeti tervrajzokat, fotókat, műszaki leírásokat is, az adatokat pedig térképen rögzítik. Sajnos nagyon sokáig nagyobb figyelmet fordítottak az épületekre, mint az esetleg még bennük folyó munkára.

11 A kiválasztás az ipari örökség összetettsége és sokfélesége miatt átfogó, úgymond holisztikus megközelítést kíván, melynek alapja az interdiszciplinaritás. A kutatások során együtt kell működjön az ipar- és a gazdaságtörténész, a társadalomtörténész, a művészettörténész, az építész, a várostervező, a mérnök, a muzeológus, a régész, a szociológus, a geográfus. Egymás vizsgálati szempontjainak a figyelembevétele kiküszöböli az egyoldalúságot, inspirál és a reális értékelést segíti elő.

12 A megőrzendő objektumok lehetnek nemzetközi, nemzeti vagy regionális vagy helyi jelentőségű, történeti vagy esztétikai értékek hordozói, de az sem kizárt, hogy csupán a valamilyen okból hozzájuk fűződő érzelem indokolja a fennmaradást. Az ipari emlékek megőrzésének hagyományos formája a múzeum, amelyet működő ipari vállalkozások tartanak fenn sok esetben. A tulajdonosok nagyra becsülik a cég múltját megörökítő gyűjteményeket, s kihasználják a bennük rejlő reklámlehetőségeket.

13 A szabadtéri múzeumokban a néprajzi anyag mellett nemcsak a kisipar emlékeinek biztosítanak helyet, hanem a korai indusztrializáció eredeti helyükön nem megőrizhető épületeinek és gépeinek is.

14 Teljesen új elképzelést valósított meg az Ironbridge George Museum, amely különféle múzeumok, in situ megőrzött létesítmények összefüggő hálózatával mutatja be, miért játszott East Shropshire olyan fontos szerepet az angol ipari forradalom idején.

15 Francia elgondolás alapján született meg az „ecomusée" típusa.

16 Az ipari termelés megszűnése után nem rombolják le, nem hagyják sorsára az adott környezetet, hanem eredeti jellegének egészben való, élő megőrzésére törekednek. A gyárépületeknek új funkciót keresnek vagy bemutató jelleggel lehetővé teszik bennük a termelés folytatását, a munkásokat segítik, hogy kiutat találjanak a munkanélküliségből, miközben házaik megőrzésére s emlékeik lejegyzésére biztatják őket. Kiállításokat szerveznek a munkások aktív részvételével a valamikori ipari tevékenységgel kapcsolatosan.

17 A múzeumok valamennyi formájában cél, hogy minél több gépet működés közben mutassanak be, s a látogatók számára is biztosítsák az eszközök kipróbálásának lehetőségét, ezáltal segítve a teljesebb átélést és megértést. Az ipari örökségen belül az ipari épületek megőrzése jelenti a legnagyobb problémát, mivel a gyors és felelőtlen bontások miatt létük igen veszélyeztetett, s tömegüknél és fenntartási költségüknél fogva sem könnyű megmaradásukról gondoskodni. Esetükben ideális megoldásnak az adaptív újrahasznosítás látszik. Az újrahasznosítás gondolata azonban csak az 1970-es évek végétől nyert teret, részint gazdasági megfontolásokból. Az egyenes vonalúnak látszó gazdasági fejlődés megtorpanása gátat vetett a nagyszabású építkezéseknek, s a már meglévő épületekre terelte a tervezők figyelmét. A megőrzésre érdemes ipari épületek egy részét múze-