F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: A királynét kiállítani nem kell félnetek. Kiállítás az Andechs-Merániakról Andechsben (1993)

1. Az Andechs-Merániak családja - Hedvig-legenda, 1451. Wroclaw, Egyetemi Könyvtár (IV F 192. fol. 5r). Középen IV. Bertold, az első meráni herceg feleségével, kétoldalt gyermekeik. Balról az első Szent Erzsébet, a második Gertrúd magyar királyné, a harmadik Ágnes francia királyné, a negyedik Szent Hedvig. Jobbról a harmadik Bertold aquileiai pátriárka (korábban kalocsai érsek), a második Ekbert bambergi püspök. Reprodukció: Hack Róbert kölcsönözte a kiállításra. A millstätti (Karintia) korábban apátsági templom 1170 körül készült nyugati portáljának szerzetesi ruhát viselő donátorfiguráját a timpanon felirata (II.) Henrik apát (1166-1178) személyében nevezi meg (rajta a kőfaragó Rudgerus saját nevét is megörökítette). Az apát az Andechsi grófok leszármazottja volt. A ma is eredeti helyén lévő kapuzat fehér márvány timpanonjáról öntvény készült a tárlatra (2. ábra). A Majna völgyében fekvő, a bambergi püspök által 1132/33-ban alapított langheimi ciszterci kolostor legjelentősebb javait később az Andechs-Merániaktól nyerte. 1800 körüli képét egy makett adta vissza a tárlaton. Az Andechsiek idejéből mára egyedül a Katalin-kápolna maradt fenn, az is a szekularizáció, a gazdasági célü használatot megkönnyítő fokozatos bontás, átalakítás és hozzáépítés, végül egy tűzvész által egyre csökkenő mértékben. Falból kibontott, majd Wilhelm von Bode által megszerzett portálját a Staatliche Museen zu Berlin szobrászati gyűjteménye őrzi, a kiállításon fényképe szerepelt. Meglepő módon csak két fénykép emlékezett meg a bambergi székesegyházról, amelynek épületét Gertrúd királyné bátyja, Ekbert bambergi püspök (1203-1237)