F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Sedlmayr János: Möller István és nagyapám együttműködése a Donji-Miholjaci uradalom építkezésein

Sedlmayr János MÖLLER ISTVÁN ÉS NAGYAPÁM EGYÜTTMŰKÖDÉSE A DONJI-MIHOLJACI URADALOM ÉPÍTKEZÉSEIN Családi feljegyzésekben és kiadványokban

1 érdekes adatokat találtam Möller Istvánnak donji miholjaci (Donji-Miholjac, Alsómiholjác; Horvátország), tervezéseiről, abból az időszakból, amikor a nagybirtokot nagyapám jószágkormányzóként vezette (1900-1906). Talán az sem érdektelen, hogy a század elején az építésznek és az üzemgazdásznak milyen szerepe volt az uradalmi építkezések tervezésében és megvalósításában. E szakmai és családi szempontok indítottak e cikk megírására. Nagyapámat - Sedlmayr Ernőt - 1900 őszén nevezték ki a székhelyi Mailáth grófok donji miholjaci uradalmának jószágkormányzójává. Előtte az Esterházyak szarvkői birtokán volt intéző (ma Hornstein; Burgenland). Az alig 32 éves mezőgazdász szakemberre tekintélyes feladatot bíztak, hiszen a Pécs alatti, Dráva túloldalán fekvő szlavóniai birtok csaknem 50 000 hektáros volt, amelyet külterjes művelésűből intenzív és jól jövedelmező belterjes nagyüzemmé kellett átváltoztatni. Mindezt ő hat év alatt végezte el, amely átalakítás eredményét a megnövekedett jövedelmen kívül számos üzemi épület, mezőgazdasági létesítmény, valamint a község középpontjában álló új kastély is bizonyít.

2 Ezek egy részében a híres építész, Möller István és nagyapám szorosan együttműködött. Donji Miholjacban Möller István legfontosabb tervezése az új kastély volt, amely a feljegyzések szerint 1904-1905-ben épült (1. ábra). (Ugyancsak Möller tervezte a szomszédos Valpovóban álló másik főúri kastélyt is.) A lebontott régit nagybátyám, Hans Sedlmayr - aki a földszintes épületet 7-8 éves korában járhatta be - gyermekkorát leíró könyvében nagy nosztalgiával említi. Helyiségeiben szerinte olyan illat terjenget, amelyet ő csak később, és akkor is csak egy helyen érzett: a Vatikánban. (Das goldene Zeitalter. Eine Kindheit). Az új kastély jellegzetesen neogótikus, mint Möller többi új épülete, amelyekről ifj. Dümmlerling Ödön dicsérőleg így ír: „Möller, mint tervező építész is hű maradt önmagához, mert tervezéseit is legnagyobbrészt a középkori stílusok jegyében végezte, alapos tudással, minden részletre kiterjedő pontossággal, nagy elmélyüléssel. Gazdag tervezési anyagából is csak néhányat említve, főleg a kastélyok építése terén tűnt ki, mint: Dolnji-Miholjac, Németlad, Kocsord, Sárszentmihály, Somogyvár, Valpovó.,,

1 A fenti dicséret főként a későbbi professzor és a jeles műemlékvédő iránti tiszteletnek szólt, hiszen ekkor 1905-öt írtak és Közép-Európában már a szecesszió ki-