F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

Helyi közlés szerint ebben az oltárfülkében állt az a tabernákulum, amelyet méltatlan körülmények között szintén a lomtárban sikerült megtalálnom (IV. ábra). Oromzati része és ajtaja hiányzik, elpusztult két, papírra nyomtatott kánontáblája is. Óriási szerencse, hogy az ovális alakú ajtóba illő kép viszont vakkeret nélkül, gyűrötten, kopottan de mégis fennmaradt (V. ábra). Egy ismeretlen királyt ábrázol, aki zárt koronát visel, vállát vörös palást fedi, jobbjával jogart tart, tekintetét az égre emeli. Az ábrázolt szent - vagy ószövetségi király fiatal, mert arcát nem fedi szakáll. Itteni megjelenése különös, ugyanis az ikonográfiái programba - amely ferences tematikájú - nehezen illeszthető be. A Szeplőtelen Fogantatás-oltár tabernákulumával formailag ugyan teljesen megegyezik, de ajtónyílása más alakú. Ismereteim szerint egymással szemben általában azonos felépítésű tabernákulumokat helyeztek el. így elképzelhetőnek tartom, hogy inkább a Szent Erzsébet-oltárhoz tartozhatott. Szent Antal-oltár (8. ábra) Falképeit a Szeplőtelen Fogantatás-oltárhoz hasonlóan lemeszelték. Az oltárképet egy keresztet tartó ferences szent és Kapisztrán János grisaille képe vette közre. A hegedűablak bélletében nagyrészt fennmaradt az ornamentális dekoráció. A boltozaton puttófejektől körülvéve liliomot tartó kis puttó lebeg a középpontban, feje fölött hatágú csillag. Attribútumai Szent Antalra uralnak. A lizénák hajó felé eső kifordulásán ebben az oltárfülkében lehetett megfigyelni azt, hogy a festés eredetileg csak a fülkét díszítette. Festés előtt az eredetileg fehérre meszelt falakra egy új, 0,5 cm vastag vakolatot hordtak fel, és ezt az élhez szépen hozzásimították. A falkép elkészülte után pedig a hajót újra fehérre meszelték. Maga az oltárkép az alapító Hunyady Antal védőszentjének tiszteletére készült. Szent Antal leggyakoribb ábrázolásainak mintaképe alapján ábrázolta a mester, ahol a szentnek ima közben megjelenik Mária a gyermek Jézussal. E szokványos kompozíciót Dorffmaister szerencsésen egészítette ki egy gyönyörű adoráló angyallal (VI. ábra). E téma egy másik variációját a közeli Somogyszentpálon, 1776ban szintén megfestette. Szent Erzsébet-oltár (VII. ábra) A festett oltár- és építészeti architektúra teljesen megegyezik a Szent Ferencoltáréval. Az oltárkép mellett álló női szent egyike Szent Katalin, a másik Szent Borbála. Szent Katalin alakja, kéz- és fejtartása szinte teljesen megegyezik a türjei premontrei templom Szent Anna kápolnájában 1993 nyarán feltárt, Szent Borbálát ábrázoló figuráéval. Boltozatán, középen Mária látszik puttóktól és angyaloktól körülvéve. A téma - a falkép jelentős hiánya miatt - nehezen értelmezhető, de az jól látszik, hogy