F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése
Sajnos a külső helyreállítást nem előzte meg építészettörténeti kutatás, ennek ellenére a padláson végzett megfigyeléseim alapján megállapítható, hogy építés közben jelentős tervmódosítás történt. Már elkészült részeket bontottak vissza, és új nyílásrendszert alakítottak ki. A hajó ablakai eredetileg egyenes szárúak és íves lezárásúak voltak, kétoldalt pedig egy-egy kisebb ovális ablak kísérte őket. Az átépítés során az északi oldal ablakait befalazták, a déli oldal nagy ablakait szép formájú hegedűablakká alakították, míg az oválisokat itt megszüntették. A szentély kétszakaszos csehsüvegboltozatát - amely eredetileg kb. két méterrel magasabban épült meg - visszabontották. A padláson jól megfigyelhető a fehérre meszelt kazettás boltváll, illetve a déli ablak kb. 20 cm széles vakolatból kialakított, plasztikus keretezése (2. ábra). Ez a részlet hasonlít a szentély befalazott oratóriumablakát díszítő keretezéshez. Ugyanekkor a szentélyt egyetlen csehboltozattal fedték le. Az átépítés datálásához fontos információt ad a boltozat vonóvasait alátámasztó felfalazásból előkerült 31 x 14,5 x 6 cm-es, 1786-os évszámmal bélyegzett tégla. Itt - másodlagos beépítésben - megfigyelhetők még a középkori templom bontásából származó, 23 x 1,5 x 7 cm-es téglák is. A kolostor északi szárnyának kialakítását és a tervbe vett falképfestést (1772) tehát valószínűleg egy nagyarányú átépítés előzte meg. Az új északi szárny létrejöttével ezen az oldalon megszűntek az ablakok, így a templom fényigénye indokolttá tette a déli ablakok megnagyobbításat. A berendezés és a felszerelés elkészítése még hosszú időt vett igénybe, de Bajzáth püspök 1778-as egyházlátogatása idejére a templom és a rendház már teljesen elkészült. II. József szerzetes rendeket megszüntető rendeletének értelmében a mesztegnyői kolostort 1788. június 11-én oszlatták fel, és az atyák 1790. február 19-én költöztek ki onnan. 22 Ekkor a kolostort 18.570 forintra, a templomot 17.330 forintra, a belsőben található képeket 24 tételben 843 forintra, míg a szobrászi munkákat 344 forintra értékelték. Magát a főoltárt 90 forintra becsülték. Az ekkor lefoglalt berendezés, felszerelés egy részét a Hunyadyaknak sikerült visszaszerezni, és ezek a mai napig fennmaradtak. A kolostor előbb katonai ispotályként működött, majd miután a Hunyadyak visszavásárolták, az uradalom árokmetszői és posztógyártói használták. Ekkor kezdődött meg a nagyszerű épület rohamos pusztulása. 1815-ben új plébánia épült, és a plébános elhagyhatta a kolostort. Lebontották a keleti és az északi szárnyat, illetve a templom előtti téglakerítést. Maga a kerítés jól látható a II. József-féle katonai felmérésen is. 23 1872-1950 között a Vincés nővérek tartottak fenn iskolát a házban, amely ma is általános iskola. A templom falképeinek és berendezésének ismertetése A 18. század második felére kialakult a templom belső képe, amely az orgonát és néhány szobrot kivéve alig változott a II. világháborúig (3-4. ábra).
