F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Boromissza Péter: A siklósi plébániatemplom középkori falképeinek restaurálása

A helyreállítás első fázisában az eredeti falkép- illetve vakolatfelületek, töre­dékek behatárolásával foglalkoztunk. A következőkben párhuzamosan végeztük a középkori felületek feltárását, illetve a hiányfelületekről a későbbi mész és vako­latanyagok eltávolítását. A hiányokat fedő „vakolatdugók" kiszedését szükségsze­rűen a középkori vakolatok injektálásával, rögzítésével párhuzamosan végeztük, Plextol B 500 diszperziós kötőanyag felhasználásával. A megfelelő rögzítés után foly­tattuk a dugók eltávolítását. Ugyanígy jártunk el az eredeti felületek feltárásakor is. A mozgó vakolatrészek teljes feltárását az injektálás után fejeztük be. Ezt a mozgó részek, elválások feltérképezése, behatárolása előzte meg, majd a felületet Tylosis Novotex lapokkal ragasztottuk be. Ez megakadályozta a beinjektált kötőanyag ki­folyását a vakolatok természetes repedéshálóin keresztül. A cementes vakolatok el­távolítása mellett a legnagyobb problémát a középkori felületeket közvetlenül bo­rító vastag meszelés leszedése jelentette. A kikeményedett, vízkövesedett, üvegke­ménységű mészréteg eltávolítása a feltáró szerszámokon és csuklónkon kívül a tü­relmünket is próbára tette. Határeset volt ez a feltárási feladat, mely mechanikus módszerekkel még éppen elvégezhető volt. Ennél keményebb réteg esetében már csak nagy keménységű csiszolókorongok alkalmazása jöhetne számításba. A feltá­rást követően a visszamaradt apró, mészlemez szigeteket szintén mechanikusan, míg a szennyeződéseket, mészfátylat a helyszíni próbák során beállított töménységű cit­romsavas oldószeres rásegítéssel, finom bronzkefék segítségével távolítottuk el. Az oldószereket többszöri bő vizes lemosással semlegesítettük, illetve öblítettük ki a felületekről. A mészfátylat (CaC0 3 ) csak savakkal lehet oldani, elpezsgetni. A tisz­títandó felületeknek, a freskónak is a kötéskor a felszínen kikristályosodott CaCO , áttetsző mészpáncél a kötőanyaga. Ezért ezt a kényszerű tisztítási műveletet csak nagyon megfontoltan, óvatosan szabad alkalmazni, mert könnyen a helyreállítan­dó falkép látja kárát a tisztításnak. Jelen esetben a freskófelület kiváló mészpáncél­ja védte a felületet, míg a gyengébb kötésű, már fellazított mészfátylat el tudtuk távolítani. Ilyen esetekben nagyon sok függ a körülményektől, illetve a feladatot végző restaurátorok szakértelmétől, figyelmességétől. Amennyiben ez a módszer nem célravezető, illetve a falkép roncsolódására lehet számítani, úgy ezt a tisztítási le­hetőséget azonnal el kell verni. A tisztításhoz a lehetőségek, körülmények, adottsá­gok vizsgálata után kell kiválasztani az optimális eljárást. A feltárást, injektálást kö­vetően 1992 nyarán fejeztük be a tisztítást és konzerválást. A konzerválást Paraloid B 72 műgyanta 2%-os oldatával végeztük. Már az eddigi munkák ideje alatt is folyamatosan vizsgáltuk az előkerülő áb­rázolásokat, felületeket, falképtöredékeket. Teljességében ekkortól tárult elénk a gó­tikus falképegyüttesből az, ami napjainkra ránk maradt. A további helyreállítás me­netére vonatkozó, addigi puhatolózó elképzeléseink ekkortól kezdtek koncepcióvá formálódni. Ugyanígy az ábrázolások értelmezése illetve az ábrázolt figurák meg­határozása, a falképek kora és a különböző periódusok szétválasztása is konkreti­zálódott. Az ismeretanyagnak ebben a stádiumban történt hagy felfutása, kiteljesedése ellenére, még a retus folyamán is újabb és újabb felismerésekre tehettünk szert. A helyreállítás befejezésével sem zárul le a falképek vizsgálata, a további történeti­művészeti kutatásra is bőven adnak lehetőséget maguk a falképek.

Next

/
Thumbnails
Contents