F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

15. Siklós, plébániatemplom. Két kis kutya képe az északi fal lábazati sávjában, tisztított állapot. 1992. OMvH Fotótár. Fotó: Lővei Pál ábrázolásai jelentik. Közöttük hangsúlyos helyen található az eredetileg domborművű, Garai-címeres zárókő. A falképek készíttetőire a címerek utalnak. A keleti zárókövön, a diadalív felőli boltmezők csücskeiben, valamint a délkeleti ablak bélletében összesen három Garai-címer biztos, a boltozaton egy további pajzson az értelmezhetetlen előrajzolás fölött egykor ugyancsak a kígyós címer lehetett, és a boltozatfestés ma hiányzó pajzsa lehetett az ötödik. A boltmezők Garai-címereivel szemben a fehér alapon vörös pólyás ábrájú pajzsok láthatók. A déli hosszfal csúcsíves ablakának záradékában a Sárkányrend jelvénye, a farkát nyaka köré tekerő, kört formázó sárkány ismerhető fel. A Siklóst 1395-től birtokló Garai (II.) Miklós nádor (+1433) és öccse, János (+1428) Zsigmond király Sárkány rendjének (alapítólevele 1408. december 12-én kelt) alapító tagjai voltak.

27 A falképek tehát mindenképpen 1408 után készültek. Garai Miklós második felesége a királynénak, Ciliéi Borbálának nővére, Anna volt (a házasságkötésre feltehetően 1408-ban került sor

28

). A vörös pólyás címer nem a Cilleiek megszokott, három csillagot ábrázoló címere, de nem is a két (helyenként három) pólyát ábrázoló, ősibb jelvényük.

29 Egyetlen adat mindenesetre van a családban a siklósiakhoz hasonló címer használatira is.

30 Amíg más, meggyőzőbb magyarázat nem adódik, a pólyás címert Ciliéi Annához köthetjük.

31 A szentély régészeti feltárása során G. Sándor Mária egy páncélos figurát ábrázoló, felirat nélküli, vörös márvány sírkőre bukkant (18. ábra).

32 A stílus, vala-