F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

nyas, töredékes angyal látható (17. ábra), helyenként teljesen ép vakolatfelületen, ezek a fejek a kifestés legjobb színvonalú részletei közé tartoznak. A falmező alján a sekrestyébe vezető ajtó középkori eredetű: megmaradt eredeti küszöbe és a barokk időszakban megemelt mai ajtó nyílásának két oldalán az eredeti átboltozás indítása. Az ajtó mellett, kelet felé, ívsorral záródó ülőfülke mélyed a falba (XI. ábra); ülőkéje nagyméretű téglákból áll. Téglából falazott tagozatainak vakolt felületeit ugyancsak festés díszíti. Az ívek alatti, márvány utánzatú vállkövek antikizáló gyöngysorral gazdagított, csavart díszítéssel kifestett féloszlopokra

23 támaszkodnak. Az általuk három mezőre osztott hátfal közepén kesztyűs baljában díszes kampójú, csavart nyelű pásztorbotot tartó, jobbját valószínűleg áldásra emelő (a kézfej elpusztult), szent püspök trónoló alakja, nimbusszal övezett fején mitrával. Kétoldalt egy-egy volutás háttámlájú trónuson ülő, két kézzel nyitott könyvet fogó, tonzúrás diakónus látható, fejük körül nimbusszal. A püspökszent valószínűleg Szent Ágoston. A nyugati fülkerész diakónusának fején két kicsiny, szürke, ovális tárgy látható, egy harmadik pedig a bal vállon - minden bizonnyal kövek, vagyis Szent István első vértanú az ábrázolt személy. A másik oldalon lévő alak jobb kezében, a könyv felett, töredékesen megmaradt, csak egészen közelről felismerhető rostélyt emel - Szent Lőrinc vértanú attribútumát. A fülkezáradék csúcsívei a figurák fölött festve ismétlődnek, a középső ívet kúszólevelek szegélyezik. A fülke dísze az első kifestéshez tartozik,

24 de az oldalfalaktól eltérően erre nem került rá a második festett réteg. A festett felület helyenkint erősen kopott, az egykori templomlátogatók karcai azonban jórészt már a képek bemeszelését követően keletkeztek. A festett réteg elfedésére még a török hódítást megelőzően került sor, mert az arcokon semmilyen, a szentélyzáradék arcainak szemeire irányuló, szándékos rongáláshoz hasonló nem figyelhető meg. Még később a fülkét be is falazták. A nyugati szakaszon a barokk oratórium később ismét befalazott nyílása egy nagyobb, festett épület középső részét pusztította el. Megvan a vízszintes zárópárkány, fölötte a toronyszerű tetőzet - oldalain világosból sötét felé haladó tónusokkal árnyékolt, sokszögalapú - gúlájával és a függőleges épületsarok oldalához támasztott melléktér lefedésének néhány téglavörös cserepével. Az épületbelsőben a felső sarkok hátrafelé futó éleinek indulásán kívül mindössze két kicsiny vörös vonal utal az egykori ábrázolásra, talán nimbusz részletei; a méretadatokból következően két álló szenttel számolhatunk ebben a mezőben. A festett épület mellett keskeny, magas ablak került elő, bélletében kerek medalionokban festett címerekkel és jelvényekkel. A záradékban a Zsigmond király alapította Sárkányrend körbetekeredő, farkát nyaka köré csavaró sárkánya látható. A nyugati béliéiben felül hasított pajzsban a vágott magyar és a kék alapon sárga (címertanilag arany) liliomokkal ékes Anjou-címer kapott helyet, talán a vörös háttér miatt a vágások fehér sávjai vörös helyett szürkésbarnás színűekkel váltakoznak.

25 Az alatta lévő másik illetve a vele szemben lévő harmadik pajzs ábrája a felismerhetetlenségig lekopott (a feltételezhető negyediket az oratórium nyílása elpusztította). Az ablak másik oldalán, a diadalív felől Keresztelő Szent János nagyméretű, szőrcsuhás alakja áll építészeti keretben. A mező ezen felső zónáját alul vörös színű, vízszintes keret zárta (két rövidebb szakasza ismerhető fel), alatta egy másik jelenet néhány te-