F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

10. Siklós, plébániatemplom. Szerzetes mellképe a szentélyzáradék keleti ablakának északi kávájában, a tisztítást követően. 1993. OMvH Fotótár. Fotó: Lővei Pál és feketével festett, kezében hosszú tárgyat (nem lehet benne a lator lelkét ábrázoló kis figurát felismerni) tartó ördögfigura (13. ábra) bukkan ki a fehér-szürke felhősáv mögül. A mező színes márványberakásra utaló, kerek tárcsákkal díszített, széles keretelése a korábbi boltozat kissé alacsonyabb, alul viszont némileg szélesebb homlokívének vonalát rajzolja ki. A lentebbi falszakaszon ehhez a festésréteghez tartozott egy figuracsoport csupán sárgás körvonalrajzban (szinópia) megmaradt (14. ábra), a lábak zónáját ábrázoló töredéke. Ugyanennek a rétegnek része a már említett, díszes felszentelési keresztek egyike, amelyre a későbbi festés vakolata itt is ráfut. A későbbi réteghez tartozó lábazat sötét sávját két játékos, fehér kutya képe élénkíti (15. ábra). Tőlük keleti irányban a festés szegélye függőlegesbe fordul, majd jóval feljebb ismét vízszintesen halad tovább 320 cm hosszan, az utolsó 20 cm-nyi szakasz már a szentélyzáradék beforduló, északkeleti falszakaszára esik. A felhajló vakolatszél mutatja, hogy itt valamilyen tartósan a fal elé helyezett vagy inkább