F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lővei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei

Lővei Pál A SIKLÓSI PLÉBÁNIATEMPLOM SZENTÉLYE ÉS KÖZÉPKORI FALKÉPEI Az ágostoni regula szerint élő „fekete" vagy karinges kanonokok az Árpádkor végén húsznál több kolostort mondhattak magukénak Magyarországon,

1 ennek ellenére tevékenységükről csak kevés adat áll rendelkezésre. Eletük művészeti-építészeti keretei alig ismertek: épületeik szinte kivétel nélkül elpusztultak, még ásatások sem voltak eddig területükön. Az utóbbi időkig egyetlen ma is fennálló épületükről lehetett biztosan tudni, a Stiborici (I.) Stibor által a többinél jóval később, 1413-1414-ben Vágújhelyen (Nővé Mesto nad Váhom, Szlovákia) alapított prépostság nyolcszögű hajóval 1419 előtt épült (pontosabban korábbi épületből átalakított) templomáról.

2 Már csak ezért is volt örvendetes, hogy az utóbbi időben egy újabb templomukat és kolostorukat sikerült azonosítani Siklóson. Később az is kiderült, hogy ez a templom igen kvalitásos, középkori falképdíszt is magáénak mondhat. Siklós mai plébániatemploma a délről hozzáépült kolostorral 1950-ig a ferenceseké volt, akik a község töröktől történt visszafoglalását követően települtek az akkor romosnak mondott épületegyüttesbe, amelyet a hagyomány a bencések középkori Szentháromság-kolostorával azonosított.

3 A szentély konzolainak, boltozatának és a szentélyfej három ablakának gótikus volta a későbbi átalakítások és az utóbbiak jórészt befalazott volta ellenére jól látszott.

4 A kolostorépületnek az 1970es évek második felében folytatott, kerámia alkotóműhellyé történt átépítését megelőző műemléki-régészeti kutatás során G. Sándor Mária ismerte fel - Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának adatai alapján -, hogy valójában a néhány 14-15. századi, írásos forrás említette Ágoston-rendi monostor épületegyüttesének falmaradványai rejlenek a ma nagyobbrészt barokk kolostor keleti szárnyában és déli szárnya alatt. Később a templom hajója és nyugati homlokzata is középkorinak bizonyult.

5 A karinges ágostonosok Szent Annáról nevezett siklósi kolostorának legkorábbi írásos említése 1333-ból való, amikor perjele feltűnik a pápai tizedjegyzékekben.

6 A monostor létesítésének ideje és körülményei ismeretlenek, de az alapítás minden bizonnyal a falut évszázadokig birtokló Kán nembeli Siklósi családhoz fűződik.

7 A templom ekkoriban már állhatott, a szentély déli oldalán a mostani helyreállítás során kibontott, csúcsíves ablak egyszerű, tömör háromkaréjos záradéka, valamint a boltozat egyszerű, trapézmetszetű bordái a 14. század első feléből származhatnak. Később, minden bizonnyal statikai problémák miatt a boltozatot lebontották, és a teljes bordaanyag és a két eredeti zárókő újrafelhasználásával,