F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Juan Cabello - Simon Zoltán: A lakosdi református templom műemléki vizsgálata

A déli fal kutatása nyomán nemcsak a középső „in situ" ablak tárult fel a belső felől, hanem sikerült a másik két, mára nagyrészt elbontott eredeti nyílásról - méretüket és formájukat meghatározó - információkat nyernünk. Kibontottuk a szegmensíves ablak áthidalója feletti csúcsíves nyílás rövid záradékát, melyen ránkmaradt a fehér meszelésű első rétegű vakolat. A középső „in situ" helyzetben lévő ablak környékének megtisztításakor kiderült, hogy az első két vakolatréteg nagyobb foltokban hiányzik. Ez a hiány főként a virágos-indás kifestés alatt és közvetlen szomszédságában volt feltűnő. A középső ablaknyílás nyugati kávájának és könyöklőjének jelentős részét a karzat elhelyezésekor roncsolták szét. Az ablak kereteként megjelenő harmadik rétegű kifestés egy szimatagos (vagy legalább is arra emlékeztető) szemöldök- és egyszerű könyöklőpárkány által befoglalt kannelurásfejezetes oszlopokból álló architektonikus díszítés. A sárga alapon fekete vonalakkal jelzett tagozatok közét virág- és palmettalevelekkel töltötték ki. Az ablaknyílás kávájában és bélletében festett - indákkal összefogott - tulipánsor csak tovább fokozza a felület mozgalmasságát. Az ablaktól nyugatra lévő, jelenlegi formájában tölcséres, de szegmensívvel lezárt ablak környéke már jóval nehezebben volt vizsgálható. A karzatok beépítésével számtalan helyen megbontott középkori falazat hiányait kitöltő téglajavítások már-már kibogozhatatlan helyzetet teremtettek. Ugyanakkor - a külső kutatási eredményeket szem előtt tartva - nem volt kétséges, hogy a többször is javított szegmensíves ablak környékén kell keresnünk az eredeti (harmadik) nyílás maradványait.

27 A középső ablak nyugati kávájától 32 cm-re meg is találtuk e nyílás meszelt, vállig futó káváját, amelynek azonban többi részét (könyöklőjét, másik káváját és természetesen csúcsíves záradékát is) a ma is meglévő ablak elhelyezésekor bontották el.

28 Úgy véljük, hogy ennek az ablaknak kialakítására az első, alacsonyabban húzódó karzat beépítésekor került sor.

29 Végezetül leszögezhetjük, hogy a belső falak vizsgálata tulajdonképpen csak megerősítette mindazt, amit a felszín alatti illetve a külső homlokzatok kutatásakor rögzítettünk. A templom északi és déli, mintegy 620 cm hosszú falszakaszai, továbbá a nyugati fal, az elbontott félköríves szentély, a három keskeny és csúcsíves lezárású ablak ránk maradt részletei, valamint a nyugati fal tengelyébe állított, szegmensíves, lefaragott kávájú, de kétségtelenül a fallal egyidős ajtónyílás a mainál jóval kisebb méretű középkori templomhoz tartoztak. A templom építéstörténete Annak ellenére, hogy a Szent Mihály-templom első okleveles említése 1320ból ismeretes, mégis - falképei alapján - arra gondolunk, hogy a 13. század második felében már állnia kellett.

30 Talán éppen abban az Illés comes személyében kereshetjük építtetőjét, aki a falut V. István királytól kapta örök adományul. A téglából épült, rendkívül kisméretű templom téglalap alakú hajójához (diadalívvel elválasztott) félköríves szentély csatlakozott (11 ábra).

31 Déli homlokzatát három csúcsíves, téglabélletes - kőkeret nélküli - ablak törte át. Ugyan a külső