F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Juan Cabello - Simon Zoltán: A lakosdi református templom műemléki vizsgálata

rószint alatt már csak erősen bolygatott sírföldet találtunk. Már a 4. számú kutatóárok mélyítésekor egy kiszedett íves fal habarccsal kevert, téglatörmelékes földdel betöltött alapozási árkának nyomait figyeltük meg. Sejtéseink az 5. és 6. számú kutatóárkokban igazolódtak be, ahol végeredményben megállapíthattuk, hogy egy elbontott de egykoron téglából épült félköríves szentély maradványaival állunk szemben.

13 A 100-115 cm mélyen alapozott, nagyrészt kiszedett szentélyfalból csupán a diadalív és a hajófal csatlakozási pontjainál maradt meg egy-egy jelentéktelennek mondható rövid, íves falszakasz.

li A kiszedett szentélyfal valamint az agyagos padló felett a hajó többi részén is megfigyelt, habarcs- és téglatörmelékkel kevert, égésnyomokat is tartalmazó planírozás húzódott. (A kutatásnak ezen fázisában is már bátran kijelenthettük, hogy a jelenlegi épület nyugati vége egy kisméretű középkori templom maradványait rejti, amelynek félköríves szentélyét egy átépítés során bontották el.) Amint azt már említettük, az 1960-as évek elején illetve az 1994-ben megkezdett helyreállítás előmunkálatai során (részben kényszerűségből) eltávolították a hajó külső homlokzatait fedő vakolatokat. Ez alól kivételt képeztek az ablakkávák, a falsarkok, továbbá a falkorona alatti keskeny sáv és a torony felső szintjei. Ennek következtében már nem állt módunkban rögzíteni és elemezni az egymást fedő illetve kiegészítő vakolatrétegek viszonyait.

15 A templom - a kutatás előtt egységes képet mutató - homlokzatainak vizsgálata nyomán már tisztán kirajzolódott előttünk az a három, egymástól markánsan elkülönülő épületrész, amelyek egyúttal különböző építési periódusokat is jelentenek (4. ábra). Legkorábbi az épület nyugati fele (a középkori hajó), amelytől határozottan elválik

16 az átlós pillérekben végződő teljes keleti rész a vele egybeépült előcsarnokkal és északi támpillérrel (8. ábra). A harmadik egység a szintén külön épült nyugati torony. Történetesen e három lazán kapcsolódó épületrész falazóhabarcsa, vakolatai és tégláinak méretei is jelentősen eltérnek egymástól,

17 de eltéréseket tapasztaltunk a falazatok és ablaknyílásaik viszonyában is. Tudniillik, amíg a templom keleti felében lévő szegmensíves ablakok a falazattal egyidősek,

18 addig a nyugati rész három hasonló ablakának (egy északon, kettő délen) kialakítását már feltétlenül másodlagosnak kell tartanunk.

19 A középkori hajó déli falában (a felügyeleti munka során) előkerült, majd általunk kibontott keskeny és enyhén csúcsíves ablak (6-7. ábra) a két, másodlagosan elhelyezett szegmensíves ablak között helyezkedik el. A falazattal egyidős ablaknak téglából falazott beliefere, valamint enyhén rézselt káváira ráforduló, többszörösen meszelt vékony vakolat jellegében igen közel áll a (középkori) hajó falazóhabarcsához.

20 Az ablak tölcséres záródását a válltól indított vakolással később félkörívesre formálták. Az „in situ" helyzetben lévő ablaktól keletre, a szegmensíves ablak áthidalója felett egy másik, ugyancsak a fallal egyidős ablak csúcsíves záródásának rövid szakasza maradt ránk (9. ábra). A középső eredeti nyílástól nyugatra - a falazathoz képest - másodlagosan kiképzett, a többinél valamivel kisebb szegmensíves ablak káváin és záródásán többszöri javítás nyomait fedeztük fel.

21 Azt is megállapíthattuk, hogy elhelyezésekor semmisítették meg a középkori falazattal együtt épült (harmadik) ablakot, amelynek keleti káváját és áthidalójának