F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról

JEGYZETEK 1. Az 1235-ben készült katalógust Backmund, Norbert, egy windbergi (Bajorország) premontrei kutató találta meg, és a Monasticon Praemonstratense [-HI. köteteiben (Straubing, 1949-1960) tette közzé. Magyar vonatkozásait közli: Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő VI. (1957) 2^3. 231-254. 2. Bakcmund i. m. 462., Oszvald i. m. 251. 3. Krisfó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest, 1983. 211. 4. Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Benda Kálmán Budapest, 1981. 163-165. 5. A határőrvidékek falusi plébánia templomaiban feltárt nagy számú Szent László-legenda ábrázolás a szakirodalomban, mint ezek topográfiai specifikuma jelent meg. Az elmúlt évtizedekben, az ország belsejében előkerült legenda-ábrázolások e következtetés kérdésként való feltevését teszik indokolttá. A kérdés megválaszolásához közelebb vihet a hadkötelezettséggel bíró népcsoportok - besenyők, kunok, jászok - Árpád-kori szállásbirtokainak mind pontosabb feltérképezése, és ezeknek a legenda előfordulási helyeivel való egybevetése. Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989. 6. Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. In: Zalai Gyűjtemény 32., Zalaegerszeg, 1991. 7. Gerevich László: A pilisi dszterd apátság. Szentendre, 1984. 15., 80. kép. Legújabb ismertetése és rekonstrukciója: Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon, 1000-1541. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. (kiállítási katalógus) Budapest, 1994. 256-157. 8. Tóth Zoltán: A kigyóspusztai csat jelentősége. Turul 47. (1933), 11-18.; Pálóczi Horváth András: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989, 79., 11-12. kép 9. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993. 110-111. 10. Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Budapest, 1986. 47. kép 11. Kristó i. m. 48. kép 12. Képes Krónika OSZK... 404; 69 r. lapon a rozgonyi csatában és a 73 r. lapon a Bazarád ellen vívott ütközetben ábrázolták Károly Róbertet - illetve az őt helyettesítő Dénes fia Dezsőt -, heraldikai jelvénnyel díszített koronás csöbörsisakban. Ruházata, vértje, a ló szerszámai, nyerge is sok hasonlóságot mutat a türjei falképen látható ábrázolással. 13. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest, 1941. 127.; Művészet I. Lajos király korában, 1342-1382. Szerk. Marosi Ernő, Tóth Melinda, Welili Tünde, (kiállítási katalógus) Budapest, 1982. 149. 14. Dercsényi i. m. 25.; Művészet I. Lajos király korában, 1342-1382. i. m. 149. 15. A magyarországi művészet története 2. 1300-1470. Szerk: Marosi Ernő. Budapest, 1987. 799-800. kép 16. A magyarországi művészet története 2. 1300-1470. i. m. 792-793. kép 17. A zalaegerszegi Göcsej Múzeum állandó kiállításán látható, publikálatlan. 18. Művészet I. Lajos király korában, 1342-1382. i. m. 114. katalógus tétel. 33. tábla; Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon, 1000-1541. i. m. Budapest, 1994. 262. 19. Művészet I. Lajos király korában, 1342-1382. i. m. 110. katalógus tétel. 32. tábla.; A magyarországi művészet története 2. 1300-1470. i. m. 635. kép 20. Dercsényi i. m. XI. tábla 21. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon, 1000-1541. i. m. 276-278. 22. A magyarországi művészet története 2, 1300-1470. i m. 78. kép 23. Koppány Tibor - Péczely Piroska - Sági Károly: Keszthely. Budapest, 1962. 78-79.; Anda Judit: Keszthely, Fő téri plébániatemplom. TKM kiskönyvtára, 224. Budapest, 1985. 5. Laczkfi István címere a szentélyben. 24. László i. m. 176-178. 25. László i. m. 117-118., 178-179. 26. A templom első monográfusa Péter Márta: A türjei premontrei prépostsági templom építéstörténete (Kézirat az ELTE Művészettörténeti Tanszék könyvtárában, 1963.) 27. „... a csornai premontrei rend türjei templomát egyes részeiben stílszerűen restaurálni óhajtja..." MOB 1916/187-es irat. A helyreállítást akkor a háború megakadályozta, az ügy 1922-ben került ismét a MOB elé. A MOB megbízásából 1922-től Lia Kálmán restaurálta a barokk vakolatarchitektúrával ellátott tornyokat, a templom többi részére és a belső restaurálására pénz hiányában nem került sor.