F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

TANULMÁNY - Keresztessy Csaba: A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy páholyházának építéstörténete

1894 februárjáig tizenegy pályázó adott le tizenkét tervet, melyeket március 19-én bíráltak el az István Király Szállodában. Végleges megbízás ekkor nem történt, mert az első helyezett két tervet [jeligéjük: „Millennium" (Gotthilf Ernő) és „Ad finem fidelis" (Ruppert Vilmos)] nem tartották megvalósíthatónak. 22 Végül április 13-án az Építési Bizottság Ruppert Vilmost -, aki a Régi Hívek páholy tagjaként maga is szabadkőműves volt - bízta meg a tervek elkészítésével 120 000 forint építési össze­gen belül. 23 1895 májusára sürgetővé vált az építkezés elkezdése, miután az addig bérelt helyiségek bérletét 1896. május 1-jei dátummal felmondták a tulajdonosok. 24 Gőz­erővel elindult az anyagiak előteremtése annál is inkább, mert az előirányzat idő­közben 180 000 forintra nőtt. Bár az építési engedély kiadásával voltak kisebb prob­lémák ezek végül megoldódtak, így nem volt akadálya az építkezés elkezdésének. 25 1895. november 15-i ülésén a Szövetségtanács 1896. június 21-re tűzte ki az új páholyház ünnepélyes felavatását. 26 Már az építkezés alatt megegyezés született az épület majdani bútorzatáról, mely szerint „ ... az új palotában a Nagypáholy irodáját, a nagymesterek szobáit, a szövetségtanács üléstermét, a nagy Szentélyt, s a vakolási dísztermet 27 a Nagy­páholy tartozik berendezni, valamennyi egyéb szentély és más helyiség berendezé­sének és felszerelésének költségei a Budapest-balparti p.-ok által viselendők." 28 A berendezés a későbbiekben is elsősorban adományokból állt össze: 1896 márciusá­ban a Régi Hívek páholy orgonát, 29 a Demokratia a „nagyszentély keletjének" dí­szítését, e páholy két tagja a „nagyszentély" oszlopai, 30 a Deák Ferenc páholy a „kisszentély" berendezését ajánlották fel. 31 1987 márciusában Róth Miksa üvegfes­tő-munkákat ajánlott fel a páholyház számára. 32 1897. május 8-án a király arcképének megfestésére indítottak gyűjtést. 33 A nagymesteri szobában lévő arcképcsarnok számára Than Mór festette meg a Nagyoriens volt nagymestereinek arcképeit. 34 De - a teljesség igénye nélkül - aján­dékozás útján került a páholyházba a két felügyelői emelvény (Könyves Kálmán páholy), a tápisz körüli gyertyatartók (Haladás páholy), l-l nagymesteri szék (Eöt­vös és Comenius páholyok), valamint két szfinx (pozsonyi Hallgatagság páholy) is. 35 1896. június 21-én ünnepélyes külsőségek között, a külföldi páholyok küldött­ségeinek jelenlétében történt meg a „nagyszentély" felavatása, 36 majd október 1-én a „középső szentélyt" is átadták. 37 A négyzetes alaprajzú, három emeletes, alápincézett, kis udvart körbezáró, főbb elemeiben neoreneszánsz, eklektikus épület főhomlokzata a Podmaniczky utcára néz. (I. ábra) E homlokzatot l-l csekély kiülésű sarokrizalit tagolja. Közülük a bal oldalin timpanon emelkedik, ezen egykor - egyelőre azonosíthatatlan - épületszobrászati elemek álltak (6. ábra). A jobb oldali rizalit a középső homlokzati szakasz síkjából lépcsősen ugrik ki, a két utca metszéspontjánál lévő sarka visszaugratott élszedéssel zárul, s felül bábos korláttal tagolt mellvéd zárja. A mellvédet egykor szobrok díszí­tették. A földszint falfelületei rusztikázottak, az 1. emelet (Mezzanin) 38 sávozott dí­szítésű. A sarokrizalit szélein a 2. és 3. emeleten a sávozott vakolat továbbfut. A bal oldali sarokrizalitot l-l kör alaprajzú kompozit oszlop, a jobb oldalit l-l ugyancsak kompozit fejezetű pilaszter díszíti. Az alacsony 1. emelet (Mezzanin) fölött a 2. és 3.

Next

/
Thumbnails
Contents