F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - László Csaba: Adalékok Pannonhalma középkori történetéhez

16. Pannonhalma, bencés apátsági templom. A 11. századi nyugati apszis ablakának maradványa. 1994. Fotó: Mihalik Tamás A nyugati építményt altemplomként határozhatjuk meg. Boltozat nyoma a megmaradt falakon még nem jelent meg, pillért nem tártunk fel, de tekintettel arra, hogy nem a teljes építményt vizsgálhattuk, nem zárhatjuk ki pillér vagy pillérek létét. A helyszíni megfigyelések alapján egyértelmű, hogy a maradvány sem a 13. századi, Oros apát-kori, sem a 12. századi, Dávid apát kori templommal nem egyidős. Tekintettel arra, hogy az altemplom egyrétegű betöltésében 12. századi bontási törmelékként habarcs és vakolatdarabok, a terrazzopadló darabjai voltak, a betöltésre, az altemplom felszámolására a 13. században kerülhetett sor. Mindezek alapján a nyugati félköríves apszist az első pannonhalmi templom részletével azonosíthatjuk. A templom az északi mellékhajó keleti végében, a Mária-kápolna előtt a mai felszíntől 23-28 cm mélyen észlelt terrazzopadló tanúsága szerint a 13. századi templommal közel azonos méretű volt.

12 A datálásra használható műrészletek, építészeti tagozatok hiányában a helyszíni megfigyeléseken túl csupán a történeti adatok, építészeti analógiák vizsgálata támaszthatja alá a kormeghatározást. A történeti adatok szerint a templom felszentelésére all. század első évtizedében ke-