F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Sonkoly Károly: Historizáló stílusú díszítőfestések feltárása a pécsi Vasváry-házban
zonyára hasonló eredményekre jutnánk a többi tondó esetében is. Az említett olajfestményeket Mücke József Ferenc (1819-1883) készítette, akiben a portré-meda Honok mesterét véljük felfedezni. Erre vonatkozóan csak egy bizonytalan adatot ismerünk. Szőnyi Ottó feljegyzései szerint a Vasváry-házban Mücke falképek is vannak. 24 A bécsi akadémián végzett Mücke sokáig Horvátországban működött, és a kiegyezés után telepedett le Pécsett, ahol az 1870-es évek közepétől haláláig sokat dolgozott Vasváry megrendelésére. 25 Felkészültsége és személyes kapcsolatai alapján a gyakorlott arcképfestőnek attribuáljuk a szóban forgó medalionokat. A házat nem csak belül díszítették festések, hanem a főhomlokzat - még a századelőn elpusztult sgraffitóiról is szót kell ejtenünk. 26 Ezeket Szőnyi Ottótól származó említésen kívül csak Zelesny Károly 1886-ban és 1892-ben készült fotóiról (10. ábra) ismerjük. 27 Az utóbbin jól látszik, hogy a neoreneszánsz stílusú díszítések az emeleti, középső ablak két oldalán illetve a főpárkány alatti frízben helyezkedtek el. Jellegük alapján feltesszük, hogy mesterük Buday Károly volt. Az elmúlt száz évben a ház jórészt megőrizte a Vasváry György idejében nyert formáit. Az azóta történt átalakítások nyomai a külsőn könnyen eltüntethetők. Nagyobb probléma a már rossz állapotban lévő, attika-szoborcsoportok és a balusztrádok helyreállítása. A belsőben, a főlépcsőház és az emeleti lakás díszítőfestései közül, a meglévőknél elsősorban tisztításra, konzerválásra, kisebb pótlásokra lesz szükség. A szalon mennyezetén, újabban jelentkező repedések a fafödém mozgására vezethetők vissza, amit itt és esetleg a szomszédos helyiségeknél is, megfelelő módszerrel semlegesíteni kell. A kutatás során előkerült mennyezetfestések teljes feltárása már restaurátorokra vár. Egyes részeik jobb állapotban vannak, csak kevés kiegészítésre szorulnak, de például a 4/a. és 4/b. szobákban díszítőfestő módszerekkel végzendő rekonstrukcióra lesz szükség. A homlokzati sgraffitók esetleges, eltakart maradványait még fel kell tárni, de ha ez nem vezetne eredményre, szükség esetén a Zelesny-féle, nagy méretű és jó minőségű fénykép kinagyított részletei alapján is rekonstruálhatók. Csak támogatni tudjuk Pécs városának azt a tervét, hogy a Vasváryház műemléki helyreállítása után, a Janus Pannonius Múzeummal karöltve, az emeleti lakásban és az egykor hozzá tartozó, az udvari szárnyakban lévő szobákban helytörténeti kiállítást szándékozik nyitni. A szép épületben lévő, gazdag dekorációjú enteriőrök a sok, eredeti berendezési tárggyal méltóak a megőrzésre, az együtt tartásra, és kiválóan alkalmasak a századvég pécsi, nagypolgári lakáskultúrájának bemutatására. JEGYZETEK 1. Cser István: Tömbrekonstrukciók Pécs belvárosában. Műemlékvédelem 16. (1982) 232-241. 2. Tervező: Müller Mária (Ingatlan Épülettervező Kft., Pécs) 3. A kutatási dokumentáció megtalálható az OMvH budapesti Tervtárában. A feltárásban részt vett Szíjártó Kálmán grafikus (Pécs), aki elkészítette a mennyezetfestések felmérési, ill. rekonstrukciós rajzait. Értékes segítségét itt köszönjük meg. 4. Az egyik szomszédos házról Sonkoly Károly: A Pécs, Király u. 21. sz. polgárház homlokzatkutatása és helyreállítása. Műemlékvédelmi Szemle, 1992. 1. 61-65.
