F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TANULMÁNY - Hoppe László: Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből

13 EMBER: LÁB = I NAGY RÚD 0 1 2 3 A I

5 f 7 8 9 Ifl 11 V 13 1 NAGY RÚD = 4 NORMÁL RÚD 1 NORMÁL RÚD - 3 NORMÁL LÁ 0 0 1 2 B 1 1 3 i, NAGY S RÚD = 2I I

6 12 NORMÁL 7 LÁB 8 } 10 H 1* 12 1 NORMÁL LÁB = 12 NORMÁL COLL \ NORMÁL LÁB -1'. KIS LÁB \ i \ \ \ \ 1 NORW COLL 1 KIS LÁB = 1 MIKROLÁB = 12 KIS COLL y 1 MIKROLÁB = 12 MIKlROCOLL I 4. Méretsorozat származtatása a 13 ember láb = 12 normál (műszaki) láb összefüggés alapján, a kis láb - kis coll valamint a mikroláb - mikrocoll méretek definiálásával. Rajz: Hoppe László mikroláb és mikrocoll. Azt, hogy a Junge (kis, fiatal) és a noch junger (mikro, legfiatalabb) -sorozat bevezetésének mi lehetett az oka, egyelőre csak találgatni lehet. Mivel Hammer sehol sem említ a colinál kisebb méretet (például a vonást és a pontot, amelyek csak az újkorban terjedtek el, általában 1/12 coll, ill. 1/12 vonás nagyságban), legvalószínűbb, hogy a kisebb méretek kitűzésére volt kénytelen kisebb mértékeket konstruálni, és ehhez a helyes méretsorhoz tartozó láb harmadolását (kis sorozat), valamint a coll harmadolását (mikro- sorozat) használta. Hogy ez a rendszer nem lehetett általánosan elterjedt, azt maga a terminológia is igazolja. A csökkentett méretek neve éppúgy láb és coll, mint a helyes méreteké, hiányoznak tehát a kisebb méreteket megnevező szavak. Hans Hammer tulajdonképpen mindössze három kifejezést használ, ami hosszmértéket jelenthet: a Masstab, a Schue (Werckschue) és a Zoli szavakat, minden származtatott mértéket ezek valamilyen kombinációjával nevez meg. A megfelelő szavak hiánya miatt volt kénytelen Hammer fiatal és még fiatalabb lábat és colit említeni. Elfogadott, hivatalos megnevezések nélkül pedig ezek a mértékek aligha lehettek általánosan használtak, minden bizonnyal csupán Hammer műhelyében (és talán más építészműhelyekben, amelyektől nem maradtak fenn eredeti dokumentumok) voltak járatosak. Ezeket az alkalmi, egyéni mértékegységeket szoríthatta ki később a széles körben hivatalosan is alkalmazott vonás (1/12 coll) és pont (1/12 vonás), melyek egészen a méterrendszer bevezetéséig éltek. Csábító gondolat, hogy a Junge sorozat esetleg csupán a tervezés során használt technikai mérték volt, vagyis a Junge méretekkel megrajzolt tervrajzot a Rechte méretekkel tűzték ki a terv végrehajtása során, ami de facto 1: 3 vagy 1:12 léptékű kicsinyített tervrajzok készítésével lett volna egyenértékű. Ha ez a feltevés igazolható lenne, valószínűleg ez lenne az első eset a középkorból, amikor előre, számszerűen meg-