F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

8. Szentendre. Pozarevacka templom. Ikonosztáz, 1740 körül. 1956. OMvH Fotótár, ltsz. 43066 neg. beépítésnél vagy még az ikonosztáz szétszerelésénél lett szegényebb a díszítés. A raszter vízszintes elemei bántóan dísztelenek, talán itt lehettek még ornamensek. A temesvári mesterek készítette ikonosztázon a vízszintes párkányok gazdagabban tagoltak, a függőleges osztások lefelé futó levelei rajzosabb, keményebb formájukkal élesen eltérnek a csobánkai levelek természetszerű, finomabb plasztikájától. Feltételezésünk szerint a csobánkai ikonosztáz-részlet még a templom első periódusú ikonosztázához tartozott, tehát így nem sokkal 1746 után keletkezhetett, és valószínűleg a 18. század végi, copf stílusú, egységes berendezés készítésekor bontották el. Az ikonosztáz formája és ikonográfiája A szentélyt a hajótól ikonosztáz választja el (9.ábra). Egyszerű, monolit fal, melyet fogrovatos párkány oszt két szintre. Függőlegesen négy-négy szabadon álló, ión fejezetű oszlop ad az ikonosztáznak még architektonikusabb jelleget. Az első szinten látható oszlopok, melyek közül egy-egy az északi és a déli fal mellett, másik kettő pedig a királykapu két oldalán helyezkedik el, oszlopszéken állnak, fejezetük felett pedig - az ikonosztáz síkjára merőlegesen - megismétlődik az a három részes, szintén fogrovatos párkány, melyet már megfigyelhettünk a Mária-trónnál. A máso-