F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

tű templomainak elrendezését, megállapíthatjuk, hogy valamennyi keletéit. A támpillér és a kerítőfal sem ritka eleme ezeknek a templomoknak. A támpilléres megoldásra példa a Püspöki székesegyház, a diprovacka (Péter-Pál), a Preobrazenska, a Pozarevacka és az Opovacka-templomok.

90 Fal veszi körül a székesegyházat, a Preobrazenska, a Pozarevaclca és az Opovacka templomokat. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek, bár építészeti formáik között tartalmaznak középkori reminiszcenciájú elemeket, arányaikban, tagolásukban határozottan a barokk stílust tükrözik. Ugyanez nem mondható el ilyen egyértelműen a csobánkai épületről, mely zömök formáival, alacsony falával erősebben emlékeztet a középkori falusi templomok arányaira. Ellene szól viszont a kontinuitásnak az a tény, hogy a török idők alatt a környék teljesen elpusztult. Gondoljunk csak a pilisi apátságra, az apátság birtokaira, a középkori Boronra és templomára. Az állandóan ide-oda hullámzó harcok következtében a Duna jobb partján, Esztergom és Buda között a 16. század végére nem maradt egyetlen lakott falu sem.

91 A kérdés még tisztázásra szorul, melyhez elengedhetetlenül szükség van további, alaposabb - régészeti - kutatásra. A templom berendezése A templom tere az ortodox hagyományoknak megfelelően három egységre tagolt. A nyugati oldalon található a nőknek fenntartott rész a keresztelőkúttal, melyet támaszkodó széksor választ el a férfiak tartózkodási helyétől. A közöttük lévő átjárót két oszlop fogja közre, melyeket egy, a templom északi és déli falát összekötő párkány koszorúz, kereszttel a tetején. Mind a nők, mind a férfiak részében - a falak mentén végig - copf stílusú támaszkodó széksor húzódik (4.ábra). A középső szakaszban, az északi falnál áll a Mária-trón (5.ábra). Négy lépcső vezet fel az emelvényhez. Ez egy hátfal előtt látható, két oszlopszékes, ión fejezetes oszlopból, az oszlopok által tartott, három részes, fogrovatos párkányból valamint az arról induló, volutás baldachinból áll, melyet félgömbkupola zár le. A Mária-trón pandantjaként, a déli falnak támaszkodva áll a püspöki trón (ó.ábra), melynek tetejét a copf stílusra oly jellemző szalagcsokros motívum zárja le. Előtte szabadon áll a szentírási szövegek felolvasására szolgáló olvasópult. A hajó keleti vége előtt, egymással szemben két énekespad áll. A hajót a szentélytől az ikonosztáz választja el, monolit fal, melyben egyszerű keretelésű ikonokat helyeztek el. Az egész berendezés egységes copf stílust követ, mindössze egy olyan elemet találtunk, mely nem ehhez a berendezéshez készült, és jelenlegi helyén másodlagosan beépített. A férfi és női részt egymástól elválasztó széksor hátsó, a női rész felé eső oldala (7.ábra) feltűnően szervetlenül, hézagosan kapcsolódik az építményhez rnind az északi, mind a déli falnál. Az elem alapsíkját álló téglalap alakú, mélyített mezők tagolják. A mezők közötti függőleges osztáson finom faragású, ám kevés változatosságot mutató levélornamensek láthatók, melyek felfelé kúsznak. Az egész szerkezetet felül szintén levéldíszes párkány zárja. A mélyített mezők - felső sarkain lemetszett - téglalap-forma lenyomata figyelhető meg a barna festékrétegen. Meggyőződésünk, hogy ez a templom jelenlegi berendezéséhez egyáltalán nem illeszkedő