F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

8. Szigliget, vár. A nyugati várfal melletti épület és a várudvar részlete a feltárás után. 1992. Fotó: Gere László Összegezve az eddigiekben elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a szigligeti Várhegyen a 14. század közepére kiépült egy olyan nagyméretű alsó és felső részből álló vár, amely lényegesen különbözik a környező váraktól. A felső vár építési periódusainak elemzésekor erre már felhívtuk a figyelmet. Az alsó vár ilyen viszonylag korai kiépítése már önmagában is igen figyelemreméltó. Alsó várat, Szigliget kivételével, az ismertetett várak egyikénél sem találunk, igaz sok esetben ezt a terepviszonyok sem tették volna lehetővé. Amikor a hegyesdi várat 1561-ben elfoglalta a török, Pajazid vajdának első dolga volt a vár megerősítése, majd a vár alatt, a hegy lábánál egy 200 lovas befogadására alkalmas huszárvár kiépítését kezdte meg,

18 mivel a hegyen arra nem volt alkalmas a terep. Az ismertetett várak közül egyedül a csobáncinál olyanok a terepviszonyok, hogy ott lehetőség lett volna alsó vár kiépítésére. Giulio Turco 1569. évi alaprajzán figyelhető meg egy hevenyészett fal vagy inkább kerítés. A hegytető üresen álló, sík részének stratégiai jelentőségével azonban korábban is tisztában voltak. 1491 első felében Leányfalusi Ágoston a fennsíkon árkokat, gödröket vágatott, amelyekkel az esetleg felnyomuló ellenség ostromgépeinek használatát igyekezett lehetetlenné tenni.

19 Az alsó vár kiépítése, bár nagyon is indokolt lett volna a török előretörésének idején, mégsem történt meg. A 17. század harmadik harmadában szintén csupán az alsó vár tervei készültek el, azonban sohasem valósították meg őket.