F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

Gere László ELŐZETES JELENTÉS A SZIGLIGETI ALSÓ VÁR FELTÁRÁSÁRÓL A 13. században mind jelentősebbé váló várépítészetünk 1242. után egy újabb mongol támadástól való félelem hatására még nagyobb méreteket öltött. Úgy tűnik, hogy IV. Béla ekkor főként a mágnásokra és az egyháziakra kívánta helyezni a várépítés fő terheit.

1 A király terveit tükrözi az az 1260-ban írt oklevél, melyben a Balaton egyik szigetét (Szigligetet) a pannonhalmi bencéseknek adja, hogy ott várat építsenek. Mielőtt a szigligeti vár részletesebb ismertetésébe kezdenénk, érdemes egy rövid összefoglalót adni a szűkebb régió (a Tapolcai medence és a Keszthely hegység) korabeli várairól. A zalaszántói medence északi lezárását képezi a 413 m magas bazalthegy, a Tátika. Zlandus veszprémi püspök (1244-1262) egy hatalmaskodást lezáró perben, az elszenvedett pusztítás fejében szerzi meg Tátika hegyét a Tátika nemzetség Tádé nevű tagjától. Zlandus püspök a hegy csúcsára, a „Várad" hegyre építteti fel Tátika felső várát, amelynek építése 1257-re befejeződött. A hegycsúcs alatti Alsó-Tátika platón azonban ekkor már egy jóval nagyobb (120 x 40 - 60 m) vár állott, melynek építési ideje minden bizonnyal jóval a tatárjárás előttre tehető. (Általános megfigyelés, hogy kora-középkori váraink alacsonyabb helyeken épültek.) Tátika alsó vár utolsó írásos említését 1342-ből ismerjük.

2 Tátika felső várát - Berg Károly 1860 körül készült felmérési rajza szerint - a hegy csúcsán épült nagyméretű torony, az ahhoz kapcsolódó palotaszárny, az előtte lévő keskeny, hosszú udvarral és az udvar délkeleti sarkában kaputorony alkotta. Giulio Turco 1569-ből származó távlati rajza ettől eltérő formában, kerek külső tornyokkal ábrázolta Tátikát.

3 A várban régészeti feltárás nem volt. A ma látható romok alapján kijelenteni, hogy a vár legkorábbi épülete a keleti részén lévő nagyméretű torony, elhamarkodott lenne. A 427 m magas Meleghegy előreugró szirtfokán álló Rezi várat 1298 és 1307 között Pécz nembeli Apor építtette.

4 Berg Károly 1891-ben készült felmérési rajzán jól látszik, a vár északnyugati részén lévő 10 x 10 m-es lakótorony (amelynek ekkor még keleti és nyugati fala is állt) és az ehhez csatlakozó várfalak. Hihetően hangzik az a feltételezés, hogy a 13. század második felében/ végén épült vár csak ebből a lakótoronyból állt volna. A torony előtti sziklafennsíkot övező várfal (hossza 30-40 m, legnagyobb szélessége 20 m) csak azután épült volna fel, hogy Nagy Lajos a várat 1378-ban a Lackfiaknak adományozta. Arra a kérdésre, hogy mikor épült a Giulio Turco rajzán látható két déli torony, csak a vár