F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
MŰHELY - Koppány Tibor: Az ösküi kerek templom és helyreállítása
tották ki, mint amilyenekből az esztergomi vár 11. századinak tartott falai készültek 20 . A fellelhető, rendkívül csekély adat arról sem szól, hogy a falu mikor került át a káptalantól a szomszédos Várpalotát, illetve az annak építése előtti időben a közeli Bátorkő várát birtokló Újlaki ősökhöz. Bátorkőt - amely eredetileg szintén a Szalók nemzetség területén helyezkedett el - 1350-ben kapta meg I. Lajos királytól a család hatalmát megalapozó Kont Miklós, a későbbi nádor 2 . Az ezt követő években a mai Várpalota környékén új uradalmat alakított ki. 1356-ban vette örök bérletbe a káptalan ős melletti Lovas pusztáját 22 . Valószínűleg ebben az időben és ugyanígy került családja birtokába ős falu is, ahol dédunokája, Újlaki Miklós macsói bán és erdélyi vajda, Hunyadi János fegyvertársa és politikai ellenfele, később Mátyás király jóvoltából Bosznia uralkodója építtette 1440 körül azt a castellumot, amelyről a falu mai Öskü nevét kapta. A Mohács utáni évtizedekben a falu és kastélya egyaránt elpusztult. A castellumot már 1539-ben pusztaként említik 23 . Ösküt a 17. század közepétől birtokos Zichyek telepítették újjá a század második felében, de 1681-ben a fehérvári törökök támadása elnéptelenítette. 1686 után Svábföldről hoztak telepeseket, azokat azonban a kurucok kergették el 1705 körül. 1718-től telepítették újra a Zichyek, Besztercebánya környékéről behívott szlovákokkal. A faluban ma is az ő utódaik élnek 24 . A kerek templom helyreállítását a 18. század első éveiben kezdték meg. Ifjabb Zichy István 1700 tavaszán kötött szerződést a fehérvári Georg Heller ácsmesterrel, az „Eskü"-ben levő, romjaiból újjáépített kápolna olasz tetővel történő lefedésére, a bemutatott terv alapján . A szerződésben szereplő „wällische Hauben" kupola formájú tetőt jelez. Építéséhez 1702 őszén Veszprémben vásárolták meg a szükséges szeget, 1703 elején pedig a deszkát és a zsindelyt, az utóbbit Komáromban 26 . Az ösküi templom ma látható tetőformája tehát a 18. század legelejéről származik, annak első példányát valószínűleg 1703-ban építették meg. A falunak ekkor már volt papja, akit név nélkül ugyanebben az évben említenek 27 . Egy 1725-ből származó szerződés szerint a templomba tervezett oltár készítését Milner asztalos vállalta, aki ekkor késztette a szintén a Zichyek által újjáépített somlószőlősi templom oltárát 28 . A templom 18. századi állapotáról a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által 1747-ben végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve tudósít. Aszerint a kőből épült, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt kerek templom zsindellyel fedett tetején kis harangtorony emelkedett, egy haranggal. A harangtornyot még az 1846-ban felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv is említi 29 . Feltételezhető, hogy az már az 1703-ban épített tetőnek is része volt, és elképzelhető, hogy ez adta az ötletet Ybl Miklós számára ahhoz a tervváltozathoz, amelyen a magas attikafal mögé rejtett, kupola alakú tetőn sokablakos lanterna emelkedik. A templomnak 1747-ben egyébként három oltára volt, a szentélyben a titulusnak megfelelően a Szent Kereszt, a diadalív két oldalán Szent Anna és Szent Péter-Pál oltára. Önálló Szentháromság-szobor is állt a templomban, azt 1746-ban Zichy Borbála készíttette. A diadalív északi oldalán szószék is volt, a hajó nyugati végében pedig lábakon álló fakarzat, azon orgona. Ezzel a felszereléssel szerepel a templom még a 19. század elején is 30 .
