F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

HÍREK - Nagyvonalúság és fegyelem. Melchior Hefele emlékkiállításáról (Zsámbéky Monika)

NAGYVONALÚSÁG ÉS FEGYELEM Melchior Hefele építész emlékkiállításáról Kétszáz évvel ezelőtt temette el Szily János szombathelyi püspök székhelyének tervezőjét és legnagyobb mesterét, Melchior Heteiét a ferences templom kriptájába. Az egyik legszebb későbarokk téregyüttes megteremtőjére méltó módon akart emlékezni a szombathelyi püspökség, a város és a megye. A jubileumi emlékkiállítás gondolata évekkel ezelőtt merült fel, kezdeményezője a Magyar Építőművészek Szövetsége szombathelyi területi csoportjának titkára, Szilágyi István volt. Nagyszabású terve és felhívása a nemzetközi ünneplésre megjelent az Építés-Építészettudomány című folyóiratban (1986. 1-2. 286.). Az előkészítés hosszadalmas munkáját és a kiállítás rendezését a képtár kollektívája vállalta. Hefele életművének számbavétele és bemutatása komoly nehézségeket jelent, mivel modern monográfia még nem jelent meg munkásságáról, (az ezidáig megjelent szakirodalmat lásd: Dobri Mária: Hefele Menyhért. Vasi életrajzi bibliográfiák XXVI. Szombathely, 1990.; Zsámbéky Monika: Melchior Hefele tervrajzai a Szombathelyi Püspöki levéltárban. Művészettörténeti Értesítő XLI. (1992) 79-86.) a kiindulópontul szolgáló Kemény Lajos- és Rudolf Gubytanulmányok több hibát tartalmaznak. Egyes épületeiről jelentek meg ugyan alapos munkák (elsősorban Kapossy János: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei, Franz Windisch-Graetz a sonntagbergi főoltárral kapcsolatos tanulmányaira gondolunk), de számos alkotása csak az említés szintjén ismert, és az anyaggyűjtésnek igen széles körre ki kellett terjednie. Brenner Vilmos Hefelével foglalkozó művei a magyar és a német nyelvű szakirodalom együttes ismeretére támaszkodhatott, ezért az ő építész működésének szélesebb skáláját tudta felvázolni. Utóbbi időben Kelényi György jelentetett meg a mester tevékenységével kapcsolatos dolgozatokat (az alkalmi építményekről és a pozsonyi prímási palota tervezéséről, a kiállítási katalógusban pedig a szombathelyi székesegyház helyéről a 18. század építészetében), és nagyfokú érdeklődéssel várjuk a készülő Hefele-monográfiát. Mivel Hefele működése felöleli Közép-Európa nagy részét Würzburgtól kezdve Passaun át Szombathelyig és Budáig, a mai Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország területén, a kiállítás előkészítéséhez igen sok irányban kellett kutatómunkát végezni. Mindezek feltérképezése, megszervezése és lebonyolítása nem kis munkát jelentett. A kiállítás elsősorban Hefele munkásságát saját tervein, vázlatain, rajzain keresztül akarta bemutatni, s mivel ezek viszonylag kis számban maradtak meg, segítségül korabeli rajzokat, metszeteket vagy későbbi ábrázolásokat, fényképeket is igénybe vettünk, hogy a közönség számára minél jobban tudjuk az általa tervezett épületeket megjeleníteni. Ahol jelentős épületről van szó, a belső dekorációt szintén bemutattuk, utalva a művésztársak (festők, szobrászok, kőfaragók, aranyozok, stukkátorok) munkájára. Hefele megbízói is ránk köszöntek festményeken, metszeteken, akik a 18. század második felének jeles egyházfői és főurai voltak: herceg Esterházy Miklós, gróf Battyhány József prímás, gróf Zichy Ferenc győri püspök, Szily János szombathelyi püspök, gróf Esterházy Ferenc egri püspök, gróf Széchenyi Ferenc. Az építkezések-