F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

SZEMLE - Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Budapest, 1992. Magyar Országos Levéltár. (Levéltári Módszertani Füzetek 15.) (Keresztessy Csaba)

A hatodik fejezetben a szerző a térképek kartográfiai jellemzőit a méretarány, a tájolás és a díszítettség vonatkozásában foglalja össze. Mivel a térképek között elsősorban birtoktérképeket találunk, ahol a határvonalakra, valamint a telekbeosztásra fordították a nagyobb gondot, így ezeken a díszítés csak kevéssé volt jellemző. A vizsgált térképek jelentős része északi (északkeleti - északnyugati) tájolásúnak bizonyult, déli, vagy egyéb tájolás csak a kisebb birtokrészeket, egyes telkeket ábrázoló térképeken fordul elő. A méretarányok tekintetében - a 18. század első felében - a királyi öl (ulna regalis) volt a kiindulópont, majd a század folyamán áttértek a bécsi öl (orgia Viennensis) alkalmazására. A leggyakoribb méretarány a 100 öl = 1 hüvelyk, illetve ennek hányadosa vagy többszöröse volt. A zárófejezetben a szerző a térképek forrásértékét és felhasználásuk lehetőségeit elemzi. Megállapítása szerint a feltárt térképanyag az ábrázolt terület és a helynevek szempontjából is jól használhatók. A rajzok alapján vizsgálni lehet az egyes helységek településszerkezetét, az uradalmi és egyéb birtokok határait, a főbb épületek, majorok, ipari létesítmények elhelyezkedését, az infrastruktúrát, a domborzati viszonyokat és a korabeli vízrajzot. Kár, hogy ez az alapvető fontosságú, s a kutatásokat nagymértékben megkönnyítő munka ilyen csekély példányszámban és gyenge nyomdai kivitelben láthatott csak napvilágot. Jobb minősége esetén nagyobb örömet szerzett volna az azt használó kutatóknak és még nagyobb elismerést a közrebocsátó intézménynek. Keresztessy Csaba